A fejlett világ egyik vezető halálokává előlépő dagantos megbetegedések a maguk módján tulajdonképpen nem is annyira durvák, mint lehetnének, hiszen nem fertőzőek, így minden egyes betegben a korábbiaktól függetlenül kell kialakulnia a rosszindulatú elváltozást okozó, majd metasztatizálást lehetővé tevő mutáció-kombinációnak.
Nem minden állat ennyire szerencsés azonban, mint korábban arról a blogban is szót ejtettünk legalább három fajról tudunk, ahol létezik ragályos rák: a kutyák, egy észak-amerikai kagylófaj, valamint a tasmán ördög esetében.
Utóbbiak ráadásul egyébként is veszélyeztetett állatok, így már eddig is sok fejtörést okozott, hogy miképp lehet ezt a mindössze 20 éve felbukkant, de rohanvást terjedő daganat-járványt (Devil Facial Tumour - DFT) megállítani.
Most, mintha a helyzet nem lett volna már eléggé gyászos, kiderült, hogy nem is egy betegségről van szó, hanem (legalább) kettőről. Számos, az "általános" tumortípushoz hasonló kinézetű, de szöveti képében attól azért markánsan eltérő daganatot tipizálva kiderült, hogy azok nem az ősi DFT-klón leszármazottai, hanem attól teljesen függetlenül alakultak ki (és akkor a korábban leírt forma innentől DFT1 lesz, az új pedig DFT2).
Ezek a DFT2 tumorok egyáltalán nem hordozzák azokat a marker-mutációkat, amelyek jellegzetesek a DFT1-re, sőt a kromoszómaképük (kariotípusuk) is teljesen más: hiányoznak a DFT1 aneuploid markerkromoszómái (M1-4), vannak felismerhető nemi kromoszómáik, akárcsak a kettes kromoszómapár, ami hiányzik a korábban részletesen leírt tumorból. Nem mellesleg, míg a DFT1 egy nőstény egyedben jött létre, a DFT2-ben találunk Y kromoszómát, vagyis egyértelműen egy hímből származik.
Miért nagyon rossz hír ez? Azon túl, hogy egyszerre két ragályos daganattípus megállításán kell ezután a tasmán ördögöt féltő szakembereknek ügyködniük, a megfigyelés azt sugallja erősen, hogy ez a faj valamiért hajlamos az ilyen daganatok kitenyésztésére. Annak megértése egyébként tök érdekes lenne, hogy miért is van ez, de persze ehhez arra is szükség lenne, hogy ne haljanak idő előtt ki.
Pye RJ, Pemberton D, Tovar C, Tubio JM, Dun KA,et al. (2016) A second transmissible cancer in Tasmanian devils. PNAS 113(2): 374-9.
