A lóháziasítás egyik eredménye a különböző fajták minta-diverzitása, ami ha nem is annyira látványos, mint mondjuk kutyák esetében, de mindenképpen figyelemre méltó.
Nem is kerülte el a genetikusok figyelmét, akik az utóbbi pár évben számos mintázat-típus genetikai okát feltárták.
Most az egyik legősibb színváltozás okába láthatunk bele egy kicsit, amelynek következtében az ősi lovak (pontosabban patások, lásd alább) viszonylag világos, ún. Dun színe helyett a korai háziasított fajták sötétebb, viszonylag egyenletesen barna színt mutattak.
Az első kérdés (még mielőtt a dolgok molekuláris hátterébe beleásnánk magunkat) adja magát: mégis miért lett sötétebb a szőrszín. A válasz egész meglepő: a Dun lovak szőrszálai ugyanis csak egyik oldalukon pigmentáltak, míg a sötétebb rokonaik (ebből két típus is létezik non-dun-1 és non-dun-2) esetében a pigmentáció uniform módon van jelen a szőrszálakban és a szőrtüszükben. A Dun fenotípus azonban egészen ősinek tűnik, ugyanis számos más patásban, így a Przewalski lóban (Equus ferus przewalskii) és az afrikai vadszamarakban (Equus africanus somaliensis) hasonló pigment-eloszlást lelünk.
A non-dun fenotípusok genetikai okához egy ideig térképezni kellett a bebarnuláshoz kapcsolódó gén(ek) pontos helyét, de végül kiderült, hogy a jelenség talán legfontosabb komponense a TBX3 génhez kapcsolható. Maga a gén fehérjekódoló régiója rendben lenne (ami nem meglepő, hiszen számos folyamatban játszik szerepet), de kb. 5 kilobázisra tőle fura dolgokat lelhetünk: a non-dun-2 típusú lovakban itt egy elég nagy deléció van jelen, a no-dun-1 típusúakban pedig számos olyan polimforizmus figyelhető meg, ami a Dun lovakban, és más, nem háziasított patásokban nincs jelen.
A mutációk feltételezhetően szabályozó jellegűek, ugyanis hatásukra a TBX3, ami a Dun lovakban maga is aszimmetrikusan jelenik meg a szőrtüszükben (a pigmenttel ellentételes oldalon), egyszerűen többet nem fejeződik ki ebben a szövetben.
Ezek alapján össze is lehet tákolni egy (feltételezett) genetikai útvonalat: a TBX3 az ősi lovakban az egyik oldalon elnyomta a pigmentáció létrejöttéért felelős gének (pl. a KITLG) expresszióját, ezzel aszimmetrikus pigmentációt és világosabb szőrszínt okozott. A háziasítás során megjelent egy szabályozó mutáció, amit a mesterséges szelekciót végző emberek favorizáltak, így aztán sikeresen elterjedt az emberek közelében.
Persze különböző történelmi korok különböző divatokat hoztak és különböző mintázatokat preferáltak, így később kialakultak azok a fajták, amelyek adott esetben már egyáltalán nem pigmentálódtak, mert pl. a pigemntációért felelős sejtek, a melanociták nem éltek túl. De ez egy másik történet, amiről itt, itt és itt írtunk.
(Az első kép az AnimalGenetics blogból származik.)
Imsland F, McGowan K, Rubin CJ, Henegar C, Sundström E, et al. (2015) Regulatory mutations in TBX3 disrupt asymmetric hair pigmentation that underlies Dun camouflage color in horses. Nat Genet doi: 10.1038/ng.3475.
