1998-ig egy 33,5 méteres, 200 tonnás bálna illetve egy 115 méteres vörösfenyő osztozott a világ ma is élő legnagyobb élőlénye cimen, attól függően, hogy a magasságot vagy a tömeget vették alapul a nagyság megállapitásakor. Ám tizenhét éve leirtak egy olyan gombaegyedet, ami Oregon 10 négyzetkilométernyi területét foglalja el, és ezzel átvette a vezetést a nagysági listán. (Csak összehasonlitásképpen, a kisváros, ahol élek, 23 km² alapterületű.) A genetikai vizsgálatok alapján az Armillaria ostoyae (sötétpikkelyes tuskógomba - a jobb oldali képen) fajba tartozó egyed legalább két és félezer éves, és amúgy a farontó gombák közé tartozik, a vele kapcsolatban álló fák gyökerét támadja meg. A gigantikus gombaegyed valójában gombafonalak (hifák) föld alatti hálózata (ezt hivják a mikológusok micéliumnak - lásd a lenti ábrán), ami a környező fák gyökereit köti össze. 

A gombafonalak szövedéke, a micélium egy igencsak érdekes képződmény. Egyrészt a fonalak a végeiken képesek csak növekedni, itt azonban képződhetnek elgazások is. Másrészt pedig a bazidiumos gombák (a legtöbb ismert, termőtestet hozó gomba, akárcsak a fenti sötétpikkelyes tuskógomba is ide tartozik) kivételével a legtöbb a fonalas gomba sejtei többmagvúak. Ezeknél az egyszerűbb gombáknál a növekvő micélium csúcsi sejtjeiben akár 50 sejtmag is előfordulhat, sőt, a pórusos harántfalon (tömlősgombák) keresztül a sejtmag is átkerülhet más sejtekbe, illetve más csoportoknál nincs is harántfal a fonalakban (petespórás, rajzóspórás és járomspórás gombák). Az alábbi videón a zöld fluoreszcens fehérjével jelölt sejtmagvak áramalása figyelhető meg.

A sejtmagok és a plazma áramlásán kivül a micéliumnövekedés modellezése is számos matematikusnak és hálózatkutatónak okozott fejtörést. Maga az elágazások modellezése egyenletes tápanyagellátottság esetén is kihivás, ám a természetben a különböző tápanyagok más-más koncentrációban fordulnak elő, illetve a növekedés három dimenzióban zajlik. Sőt, az egymás felé növekedő gombafonalak fuzionálhatnak is egymással, anasztomózisokat képezve.

 A gombafonalak térkitöltő szerepét használja ki Eric Klagenbeek, holland dizájner is, aki a 3D nyomtatóval hoz létre PLA-ból (politejsavból, egy biológiailag lebomló műanyagból), szalmából illetve fűrészporból és gombaspórából bútorokat. A spórából kinöbő gombafonalak 1-2 hét alatt átszövik a bútor keretét, mintegy megszilárditva és összeragasztva azt, és a végeredmény egy gomba termőtesteket hozó, élő bútordarab, ami a végén teljesen lebontható "szemetet" eredményez.

Folyt köv: mycorrhiza