A világon termelt génmódosított növények 70-90% -át haszonállatok eszik meg, amik így elég nagy vizsgálható populációt jelentenek, ha a génmódosított élelmiszerek hatásaira lennénk kíváncsiak. Az USA évente kilenc milliárd haszonállatot termel, ezek 95% -a GM takarmányt kap. Az USA azért is alkalmas az ilyen vizsgálatokra, mivel az ottani állategészségügyi szervek régóta folyamatosan figyelik a haszonállatok egészségét. A mai cikk szerzői az 1983 és 2011 közti időszak adatit hasonlították össze, ez egy kényelmes időtartam, mivel 1996 -ban került forgalomba az első GM-takarmány. Csak 2000 és 2011 között körülbelül százmilliárd jószág élt-halt az USÁban, szinte kizárólag GM-takarményt fogyasztva, így elmondhatjuk, hogy statisztikailag megfelelően nagy mintaszámon dolgoztak a szerzők. Mivel az USÁban a tejelő tehenek életciklusa is öt év, ez legalább két nemzedék GM-tápon, nyilván a rövidebb életciklusú állatokban több nemzedék pergett le ez idő alatt.
Az egész cikk ékegyszerű alapokra épül: Ha bármilyen káros hatása lenne a GM-takarmánynak, akkor az állatokon látszania kellene ennek. A szerzők a csirke, marha és tejipart vizsgálták, nyilván ezek az USÁban gyakori haszonállatok, a teljesítményüket árgus szemekkel figyelik, hiszen pár százaléknyi változás is elég ahhoz, hogy egész üzemek menjenek csődbe. Az első ábrán a marhák teljesítménye látható, az első adat az SSC, mint somatic cell count, ez a tőggyulladás jele, illetve bármilyen más fertőzésre is utalhat egyértelműen csökkent ez idő alatt, vagyis kevesebb beteg marha került a vágóhídra. A második adat a "post mortem condemned" azt jelzi, hogy a vágás után az állatok hány százalékát nyilvánították embei fogyasztásra alkalmatlannak, ez általában akkor történik, ha daganatokat, tályogokat, vagy bármilyen más eltérést találnak bennük, ez is láthatóan csökkent ez idő alatt. A harmadik a tejhozam, nyilván a tehén legfontosabb tulajdonsága, ez pedig egyértelműen töretlenül növekedett a GM-takarmány előtt és azóta is. Az USÁban a marhák egyre egészségesebbek, ez a folyamat úgy tűnik már a nyolcvanas években elkezdődött és töretlenül folytatódott a GM-takarmány bevezetése, majd egyeduralkodóvá válása után is. Beszédes, hogy az üzemekből érkezett tehenek, amelyek nagyrészt kukoricán és szóján híztak fel a vágóhídi állatok túlnyomó többségét adták (82%), de az emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánított jószágoknak csak 12% -át tették ki egy 2003-2007 es vizsgálat szerint. Beszédes, hogy a nem tápon nevelt marhák között viszont az alkalmatlanok aránya nem változott, 1994 -ben 2,6% volt, 2007 -ben 2,49%.
A második ábra a csirkék egészségügyi helyzetét mutatja, a kérdéses idő alatt a halálozás enyhén csökkent, az emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánított állatok aránya szintén csökkent ez idő alatt. Sőt, a táp:csirkehús arány is csökkent, magyarul ezek a csirkék kevesebb tápból állítanak elő ugyanannyi csirkehúst, ez valószínűleg a csirke tenyésztők áldozatos munkájának köszönhető. Egyúttal azt is megmutatja, hogy az évezredes háziállatokon is van még mit javítani. Egyébként ha a csirkéknek bármi baja lenne, azt várnánk, hogy éppen ellenkező irányba változik ez a mutató, több tápból lesz ugyanannyi csirkehús. 2000 és 2011 között huszonnégy csirkenemzedék pergett le, ez bármilyen hosszútávú hatás megjelenéséhez elég idő kellene hogy legyen.
Maga a cikk semmilyen csodálatos eredményt sem tartalmaz, amiatt érdekes, amit nem találtak: Semmilyen nyomát sem látták a GM-táp annyiszor feltételezett de soha be nem mutatott káros hatásainak.
Eenennaam, A.L.V., Young, A.E., 2014. Prevalence and impacts of genetically engineered feedstuffs on livestock populations. J ANIM SCI jas.2014–8124. doi:10.2527/jas.2014-8124