Egyáltalán nem lehetetlen, hogy a génmódosított élőlények körüli vallásos elutasítást egy olyan termék fogja megtörni, ami valamilyen, a fejlett országok lakosait is nagy számban érintő betegségre nyújt valamilyen gyógymódot. A ma bemutatott paradicsom elég jó eséllyel pályázik erre a címre. Az érelmeszesedés a nyugati világban népbetegség, gondolom minden olvasóm ismer olyat, akiben már tüneteket is okoz ez a folyamat.
Már korábban ismert volt, hogy az apolipoprotein A-I (apoAI)szintje fordítottan arányos a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatával. Egér és nyúl modellekben jelentősen csökkentette az érelmeszesedést, sőt, vissza is fordította a folyamatot, ha az állatokban transzgénikus apoAI -t fejeztettek ki, vagy éppen infúzióban kapták meg ezt a fehérjét. Hasonló hatást emberben is találtak, egy öthetes apoAI kezelés ultrahanggal kimutatható módon csökkentette a betegek koszorúereit elzáró lerakódások mennyiségét. Ezt egy szintetikusan előállított peptiddel is meg tudták ismételni, ám meglepő módon azt tapasztalták, hogy a peptid akkor a leghatékonyabb, ha szájon át adják be, nem közvetlenül a véráramba. Később rájöttek, hogy azért, mert a peptid valójában a vékonybélben hat. Ez viszont a kezelés amúgy is elképesztően borsos árát még tovább növelte, így nem túl valószínű, hogy ezt a szintetikus peptidet valaha is tömegek fogyasztják majd.
Hogyan lehetne mégis olcsón előállítani egy peptidet, amit szájon át kell bevenni? Nyilván senkinek sem újdonság, hogy az összes táplálékunk teli van fehérjékkel, csak éppen rá kellene venni egy növényt, hogy pont apoAI peptidet termeljen. Éppen erre találták ki a génmódosítást, fogtak egy paradicsomot és a genomjába juttattak egy gént, ami egy tizennyolc aminosav hosszúságú peptidet kódol (D-W-L-K-A-F-Y-D-K-F-F-E-K-F-K-E-F-F), amelyet 6F -nek neveztek el és amely hatékonyan gátolta az érelmeszesedést szövetkultúrában fenntartott sejtekben. A peptidek kódoló gént egy Ti plazmidra klónozták, majd Agrobacterium tumefaciens transzdukcióval juttatták a paradicsom genomba. Nyilván ellenőrizték, hogy tényleg termelik -e a peptidet, majd következett az egész kísérlet legérdekesebb része: Fogták az érelmeszesedés modelljéül szolgáló LDLR mutáns egereket és két héten át 2,2% -nyi 6F peptidet termelő paradicsomot kevertek az ételükbe. Meglepő módon a két hétnyi kezelés is láthatóan javította az állatok mérhető értékeit, az ugyanebből a törzsből származó, 6F peptidet nem termelő paradicsomhoz képest. Ugyanezt a kísérletet elvégezték úgy is, hogy tizenhárom héten át etették az állatokat a transzgénikus paradicsommal. Ez látható a második ábrán. Az egereket fel is boncolták és egyszerűen megnézték, mennyi elzáródott aortát találtak köztük, nem meglepő módon a peptidet termelő paradicsomot fogyasztó állatok között a lerakódások is ritkábbak voltak, ez látható a harmadik ábrán.
Ha ez a paradicsom emberekben is hasonlóan működik, akkor egy, a nyugati világban igen elterjedt betegség, az érelmeszesedés megelőzésére és talán kezelésére találtak a szerzők egy pofátlanul olcsó megoldást, egyszerűen a hagyományos növényekhez hasonlóan termeszthető paradicsom termeli a hatóanyagot, amit elég elfogyasztani. Természetesen nálunk tilos lenne vetni, hiszen génmódosított, de azt sem tudni, az EU -ban mikor engedélyezik, remélem én már ehetek belőle, nem csak az ükunokáim.
Chattopadhyay, A., Navab, M., Hough, G., Gao, F., Meriwether, D., Grijalva, V., ... & Fogelman, A. M. (2013). A novel approach to oral apoA-I mimetic therapy. Journal of lipid research, 54(4), 995-1010.