Valahogyan mostanában felkapták a "hosszútávú etetési vizsgálatokat", mint a GM élőlények vizsgálatának szent grálját. Hirtelen minden fórumon megjelent az igény, hogy a termesztésbe vont GM növényeket ilyen vizsgálatokkal értékeljék ki engedélyezés előtt. De hát végeztek -e valaha ilyen vizsgálatokat és ha igen, mi lett az eredményük? Találtam egy összefoglaló jellegű közleményt, amiben éppen ezeket a vizsgálatokat gyűjtötték ki a szakirodalomból.
Az elején kigyűjtöttek néhány kilencven napos etetési vizsgálatot, ezek láthatóak az első képen, nem meglepő módon ezekben nem találták nyomát a GM növények káros hatásának. A második csoportba azokat a vizsgálatokat sorolták, amelyek kilencven napnál tovább tartottak, de egyetlen élőlénynemzedéket öleltek fel, vagyis ahol elkezdtek egy állatot etetni, de az utódait nem vizsgálták meg. Nem meglepő módon ezekben a hosszútávú vizsgálatokban sem találták nyomát annak, hogy a GM takarmány káros hatással lenne a kísérleti állatok egészségére. A talált különbségek aprók és nagyon nehezen magyarázhatóak, például Malatesta és munkatársai 2008 -as közleményében elektronmikroszkópos képeken különbségeket láttak a kísérleti állatok májsejtjeinek a sejtmag alakjában, vagy Sissener és munkatársai 2009 -es cikkében, ahol a GM-takarmánnyal etetett lazacok középbele kisebb tömegűnek bizonyult. Ezeknek a biológiai jelentősége nyilván elhanyagolható. Ezek láthatóak a második ábrán.
A harmadik csoportba sorolták a szerzők a több nemzedéket felölelő vizsgálatokat, ahol a GM-takarmánnyal etetett kísérleti állatok utódait is megvizsgálták. Nyilván főleg az állattenyésztésben használatos jószágokon kísérleteztek, meglepő módon itt sem találták nyomát káros hatásoknak.
Milyen következtetéseket lehet ebből a rengeteg kísérletből levonni? Hosszútávú etetési vizsgálatokat régóta végeznek GM növényekkel, kimutatható káros hatásukat így sem találták. A rengeteg különböző kísérleti rendszerrel azért akadnak gondok:
Egyrészt egy kísérlet nem kísérlet, ha el akarjuk különíteni a szórást a hatástól akkor mégiscsak meg kellene próbálni másik laborban vagy másik csirketelepen újra ugyanezt a kísérletet. Meglepő módon gyakorlatilag egyik vizsgálatot sem ismételték meg azonos feltételek közt, esetleg független laboratóriumokban. Innentől kezdve az eredményekből sem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Másrészt sokszor a kontroll kiválasztásánál meglepő kérdések merülnek föl, például, hogy mi a jó kontrollja egy GM-kukoricának? Mert ugye az oké, hogy az ugyanazokból a szülői törzsekből keresztezett hibrid a transzgén nélkül jó kontroll, de vajon a sima boltban vett kukorica elfogadható -e? Ha ugyanis különböző kukoricafajtákat használnak elég nehéz eldönteni, hogy a különbség az etetett kukoricafajta különbsége az oka, vagy a transzgén. Főleg, hogy minden valaha talált különbség nagyon apró, általában a természetes változékonyságon belüli. A szabályozásbeli különbségek miatt például sok országban elég nehezen megoldható, hogy egy termőhelyen, egymás mellett nevelt GM és nem-GM növényekkel etessék a kísérleti állatokat, ha meg nem egy termőhelyről származnak, hogyan lehet kizárni az olyan különbségeket, mint például hogy a szállítás alatt az egyik terményt rovarirtóval kezelték, vagy egyszerűen megpenészedett?
Harmadrészt talán érdemes lenne valahogyan megegyezni abban, hogy körülbelül mit érdemes egyáltalán vizsgálni? Nyilván több tízezernyi mérés elvégezhető egy élőlényen, de nagyon nehéz bármit kezdeni mondjuk a kedvencemmel Tudisco és munkatársainak a 2010 -es cikkéből, ahol azt tapasztalták, hogy a GM-szójával etetett kecskék magzatjaiban a tejsav-dehidrogenáz enzim aktivitása megnőtt a májban és a vesékben, de csökkent a szívben. A vázizmokban pedig bizonyos izoenzimek aktivitása nőtt (LDH1, LDH2) míg másoké csökkent (LDH5). Akkor ez most mit jelent? Ez rossz, vagy jó? Veszélyes, ártalmatlan? Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a zajt sikerült kimérni.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy hosszútávú etetési vizsgálatokkal sem találták eddig nyomát a GM-növények veszélyességének.
Snell, C., Bernheim, A., Bergé, J. B., Kuntz, M., Pascal, G., Paris, A., & Ricroch, A. E. (2012). Assessment of the health impact of GM plant diets in long-term and multigenerational animal feeding trials: a literature review. Food and Chemical Toxicology, 50(3), 1134-1148.
