A méhcsalád-összeomlás rejtélyéről volt már szó korábban (1, 2, 3, 4, 5), de nemrég megjelent egy új közlemény, ami egy eddig nem tárgyalt oldalát érinti a kérdésnek. Eddig nem volt szó egy nem túl régi méhbetegségről, a Varroa destructor nevű atkáról, amely a mézelő méhek kaptáraiban él, a rovarok testnedveivel táplálkozik. Maga az atkafertőzés is legyengíti a méheket, azonban azért különösen veszélyes, mert különböző fertőzéseket terjeszt el a méhek között.
A méhcsalád-összeomlás rejtélyéről volt már szó korábban (1, 2, 3, 4, 5), de nemrég megjelent egy új közlemény, ami egy eddig nem tárgyalt oldalát érinti a kérdésnek. Eddig nem volt szó egy nem túl régi méhbetegségről, a Varroa destructor nevű atkáról, amely a mézelő méhek kaptáraiban él, a rovarok testnedveivel táplálkozik. Maga az atkafertőzés is legyengíti a méheket, azonban azért különösen veszélyes, mert különböző fertőzéseket terjeszt el a méhek között.
Stephen J. Martin és munkatársai a deformed wing vírust (DWV) vizsgálták. A méhek vírusait ugyanis érdekes módon a V. destructor megjelenése előtt ártalmatlannak tartották, viszont az atkafertőzés elterjedése nyomán egyre komolyabb károkat okoznak. Viszont a dolog természetéből fakadóan nem nagyon ismertek adatok ezekről a vírusokról a V. destructor megjelenése előtti időkből. A szerzők egy olyen rendszert találtak, ahol a V. destructor elterjedését kísérő változások követhetőek, ugyanis bár a Hawaii szigeteken 1857 óta élnek méhek, először csak méhészek tartották őket, de hamar elvadultak, ám csak 2007 -ben jelent meg ez az atka az Oahu szigeten. Vele együtt megjelent a méhcsalád-összeomlás is és megritkultak a vadon élő méhek is. Ezzel szemben a Kauai és a Maui sziget atkamentes maradt, itt méhcsalád-összeomlást sem észleltek. Az első ábrán látható pontokon végzett mintavétel után megvizsgálták, hogy az egyes méhvírusok mennyire elterjedtek az egyes családokban, ez látható a második ábrán.
A Kashmir bee vírus (KBV), a slow paralysis vírus (SPV), az acute bee paralysis vírus (ABPV) és az Israeli acute paralysis virus (IAPV) fertőzöttsége nem különbözött az atkával fertőzött és az atkamentes szigeteken, egyedül a DWV vírusfertőzöttség mutatott jelentős eltérést. Az atkamentes területeken a kaptárak 6-15% -a mutatott DWV fertőzést, míg az atkával is fertőzött területeken 75-100% -os fertőzöttséget mértek. Azt is megmérték, hogy egyedenként hány vírusrészecskét tartalmaznak a méhek, meglepő módon egymilliószoros különbséget találtak, az atkamantes területeken ezer vírusrészecskét tartalmazott egy méh, az atkafertőzött területeken egymilliárdot. Ami még érdekesebb, hogy az atkamentes területeken a DWV fertőzéseket rengeteg különböző vírustörzs okozza, míg az atka egyetlen vírustörzset terjeszt nagy hatékonysággal, azt a törzset, amelyet korábban már kimutattak Olaszországból, Dániából, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból is. Ez látható a harmadik ábrán. Érdemes megfigyelni, hogy azon a szigeten (Big Island), ahová a V. destructor csak nemrég került be, már látható a DWV vírustörzsek számának a csökkenése, de még nem vált egyeduralkodóvá az Oahun már domináns törzs.
Az első felmérést 2009 -ben végezték, de a Big Island szigeten éveken át követték a vírus terjedését, ahol jól megfigyelhető az atkafertőzéssel párhuzamosan a vírusdiverzitás csökkenése. Egy atkamentes területen egyetlen fertőzött méhcsaládban tíz különböző DWV törzset mutattak ki, míg az atkafertőzött Oahu egész szigetén összesen egyet. Oahun megvizsgáltak néhány vadon élő méhcsaládot is, ahol a méhészetekben tartottakhoz hasonlóan magas vírusfertőzöttséget mértek, hatból hat DWV fertőzött volt és egyedenként is sok vírust tartalmaztak, míg a Big Island atkamentes területén vizsgált kilenc családból csak egyben mutatták ki a DWV fertőzést, meglepő módon ebben is sok vírust találtak egyedenként, ám megjegyzik, hogy ez a család egy éven belül ki is halt. (Úgy tűnik mégsem volt egészen atkamentes a terület.)
A szerzők érvelése szerint a vírusdiverzitás csökkenése arra vezethető vissza, hogy a DWV képes szaporodni az atkákban is, de az egyes méh vírustörzsek nem egyforma hatékonysággal fertőzik az atkákat. Az atkákban jól szaporodó vírustörzs (az ábrán zölddel jelölték) az atkamentes területeken is megtalálható, de nem képes túlnőni a többi vírustörzset, mert nem rendelkezik hozzájuk képest döntő előnnyel. Amikor az atka megjelenik a területen, 1-3 évnyi késéssel figyelhető meg a méhcsalád-összeomlás (Új-Zélandon és az Egyesült Királyságban is megfigyelték ezt a késleltetést) ennyi ideig tart, amíg az atkában jól szaporodó vírustörzs alkalmazkodik az új terjedési módhoz. Amikor ez megtörtént, akkor jelentkezik a méhcsalád-összeomlás, az atkák hatékonyan terjesztik a DWV vírust a méhek között, akiket teljesen legyengít ez az új vektorral terjedő régi betegség.
Stephen J. Martin, Andrea C. Highfield, Laura Brettell, Ethel M. Villalobos, Giles E. Budge, Michelle Powell, Scott Nikaido, Declan C. Schroeder (2012): Global Honey Bee Viral Landscape Altered by a Parasitic Mite. Science vol. 336 no. 6086 pp. 1304-1306
