A tudás legtöbb formája, a körülöttünk létező világ minél alaposabb ismerete, egy tipikus közjó: bárki megtanulhatja az éegyenlőemcénégyzetet és ettől nem marad kevesebb belőle másoknak. Ennek a fajta tudásnak a legfőbb forrása az alapkutatás, a világ megismerésének az a talán nem is kicsit naiv módja, amely az anyagi haszon helyett a megismerés puszta tényét teszi előtérbe. Ez nem jelenti azt, hogy hosszú távon az alapkutatás ne lenne képes nagyon is szignifikáns értékteremtésre, sőt, az viszont tény, hogy rövid távon szinte sosem az a célja (és ebben is különbözik az alkalmazott kutatástoktól). Ha pedig elfogadjuk ezt, mármint, hogy az alapkutatás egy közjót generáló tevékenység, akkor még a legszőrösszívűbb közgazdászok sem fogják kétségbe vonni, hogy az államnak érdeke és feladata ennek a tevékenységnek a támogatása.
A világon ez többe-kevésbé elfogadott dolog, és egy-két kivétel nagy alapítványtól eltekintve (pl. Howard Hughes Medical Institute, Wellcome Trust) az alapkutatás finanszírozása állami kasszából történik (Amerikában az NIH és NSF felel ezért, Angliában részben a Cancer Research UK, részben a BBSRC). Magyarországon sincs ez elvileg másként: az alapkutatás támogatása az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramon (OTKA) keresztül történik. Sajnos azonban egyre kevésbé.
Új hónap, új meetup. Ezúttal újabb csavarral, mert az előadók mi, rendezők leszünk. Továbbra is a Tűzraktérben várunk majd mindenkit. Gyertek!
Szalai Ferenc fizikus [twitter]
Emlékező áramköri elemek fizikája
Az alapvetö elektronikai alkatrészek - ellenállás, kondenzátor, tekercs, dióda, tranzisztor - müködését jól ismerjük, szinte minden berendezést ezekböl építettünk fel. Ebben az elöadásban bemutatom a nanotechnológiai kutatások legújabb eredményeit, aminek köszönhetöen vannak új érdekes tulajdonságokkal ("emlékezés") rendelkezö alap áramköri elemeink (memristor). Összefoglalom fizikai tulajdonságaikat valamint, hogy mire lehet öket használni.