CB_banner_new.jpg

Utolsó kommentek:

Monsun0704 2017.04.17. 17:57:51

@Monsun0704:

Ezt fáradtan írhattam, de e helyett " Nem csak a gének kifejlődését szabályozó génre van hozz szükség" ezt akartam írni: " Nem csak a fehérje kifejlődését szabályozó génre van hozzá szükség"...

Bejegyzés: Nem értik 7. - Re:Re: Csökkenthetetlen komplexitás

Monsun0704 2017.04.16. 13:38:40

A cikkből:

"Kukacoskodás Megelőzésére: Megnéztem és a S. typhimurium és az E. coli FlgH fehérjéje nem azonos, az aminosavsorrendjük kb tíz százalékban különbözik."

Aztán:

"GF abból indul ki, hogy más baktériumok ostorai más fehérjéket is tartalmaznak. De ha megnézzük a www.uniprot.org adatbázist, érdekes dolgokat találhatunk. Kikerestem az E. coli FlgD fehérjéket, az eredmény az alábbi képen látható. A különböző E. coli törzsekben ugyanis ugyanúgy eltérnek egymástól például az FlgD fehérje szekvenciái, nyilván nem nyolcvan százalékban, de így is találtam tíz különböző E. coli FlgD fehérjét, amik egészen pontosan tizenkét aminosavnál térnek el egymástól."

Akkor honnan veszed, hogy GM példája két különböző baktériumot "mixelt" össze, és nem egy általad ismeretlen E. coli tanulmányból származik?

"Tehát az eredeti kérdésem még mindig áll: Ha az E. coliostora a tervező egyik alkotása, akkor miért van belőle ennyi különböző?"

Talán a mutáció miatt, biztosan hallottál már róla. Egy fehérje megfelelő működése általában csak a molekula egy szakaszának az aminosav-sorrendjén múlik, a többi része variálódhat, megváltozhat. Ha a mutációk nem érintik a fontos részeket, az új változat replikációi ugyanolyan hatófokkal szaporodnak tovább,mint az eredeti, ezért nem lehet megállapítani, a sok ismert változat közül melyik volt az eredeti. Nem is fontos.

"Ha kialakul a P gyűrűt kialakító FlgI fehérje, ez jelentősen növeli az ostor hatékonyságát,"

Persze, mert ez csak úgy megy, ugyebár, olyan egyszerűen. Aztán meg az L gyűrű is. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ilyen lehetséges. Nem csak a gének kifejlődését szabályozó génre van hozz szükség – baktériummotort precíz összeszerelő mechanizmus illeszti össze, ami koordináltan és időzítve működik. Egy igazán jó gondolati modellnek tehát azt is el kellene magyaráznia, hogy az összeszerelő mechanizmus miként "tanulja" meg a helyére pakolni az Flgl fehérjéket. Számomra egy ilyen összetett változás irányítatlan kialakulása nagyon meredek feltételezés.

Bejegyzés: Nem értik 7. - Re:Re: Csökkenthetetlen komplexitás

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.03.25. 15:06:00

Szakító szilárdság téma. Legyen a valamelyik acélé pont akkora mint a pókselyemé. Csináljunk mindkettőből egy nagyon hosszú szálat, olyan hosszút hogy a saját súlya alatt mindkettő elszakadjon. Melyik volt a hosszabb? A pókselyem. Mert a sűrűségét ugyan nem tudom, de az igen valószínű hogy az acélénál kisebb. Szóval szerkezeti anyagként a szakító szilárdság mellett a sűrűség is fontos tulajdonság.

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

dolphin · http://adlibitum.hu 2017.02.21. 10:53:53

@gbsz: Tisztelt Gyepjes Gabojsza, megtörtént. Elnézést. Egyébként az utóbbi bő egy évben a kép nem is látszott, mert a blog.hu-ra történő költözést követően megtörténő dizájnváltásban a régi képbeillesztő kódok nem működtek.

Bejegyzés: Szép, de rossz

gbsz · http://www.gabojsza.hu/ 2017.02.21. 10:42:37

Tisztelt blogíró,
A fenti cikkhez illusztrációként használt paradicsomos fotó (itt: criticalbiomass.blog.hu/2012/w28) gasztroblogomról származik (www.gabojsza.hu/2007/09/des-erdly.html) azt engedély és forrás megjelölés nélkül használja. Mint azt a blogon jól látható helyen közzétettem, „A blogon található bármely receptet, fotót és írást kizárólag az írásos beleegyezésemmel lehet részben, vagy egészben közölni, vagy bármilyen módon publikációkban felhasználni. Fentiek megsértése jogi következményeket von maga után!”
Felhívom figyelmét, hogy a blogokban közzétett fotók és egyéb írások szerzői védelem alá eső szellemi termékek, melyek engedély nélküli felhasználását, sokszorosítását és terjesztését a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. tiltja. Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben polgári jogi igényt támaszthat, a fenti törvény, valamint a Ptk 86-87 §-aiban foglaltak szerint, a bűncselekmény pedig 2 évig terjedő szabadságvesztéssel súlytható.
A jogi lépések elkerülése érdekében ezennel felszólítom, hogy azt 2017.február 28-ig távolítsa el.
Üdvözlettel: Gyepes Gabojsza, a fotó készítője

Bejegyzés: Szép, de rossz

unpopular.puffin 2017.01.23. 21:10:17

Alsó linknek hibás az eleje. Bekerült egy szóköz, meg kimaradt a :

Bejegyzés: Nemváltoztató patkányok

fordulo_bogyo 2017.01.21. 19:28:55

@gojibogyo: Nem a burgonya, hanem a rez es cink az ami fogyoeszkoz ebben az elemben... Kerdezd meg, mennyiert adjak a ket elektrodot, es azok mennyi ideig szolgaltalnak aramot...
Nem a krumpli. Kozonseges sos vizben is ugyanigy mukodnek.

Bejegyzés: Lehet, hogy a jövő útjait világító fák fogják szegélyezni, de nem a közeljövőét

gojibogyo 2017.01.19. 07:46:19

@gojibogyo: meglepetéssel olvastam - nem ellenőriztem

Egyetlen krumplival egy hónapig égethetünk egy LED égőt. Hihetetlen, de IGAZ!
Világ2016/04/12

2.4k
Megosztás
Share
Tweet
Tudtad, hogy egy krumpli segítségével akár egy kisebb szoba világítása is megoldható?

krumpli1

A kutatók szerint a minimum 8 percig főzött burgonya akár hetekig is szolgáltathatja az áramot egy LED-es lámpához. Az állítást nagyon egyszerűen le lehet tesztelni akár most rögtön.
A burgonyából készült elemet az izraeli Yissum cég fejlesztette ki, és ingyen adná át azon országok lakóinak, ahol még mindig nincsen elektromos áram. A jeruzsálemi kutatók olcsó és környezetbarát módszert találtak fel, melyet mi magunk is kipróbálhatunk otthon.

Haim Rabinovitch szerint egy előzőleg megfőzött, vastagabb burgonyaszelethez, ha egy réz katód, és egy cink anód lapot rögzítünk, akkor szinte ingyen juthatunk áramhoz. Bebizonyították, hogy ezzel a módszerrel akár egytizedével csökkenthető az áramfogyasztás azokban a háztartásokban, ahol energiatakarékos égőt használnak.

Egy krumpli segítségével akár negyven napig is képes működni egy LED-izzó, ennyi idő alatt pedig lényegesen spórolhatunk az árammal.

Bejegyzés: Lehet, hogy a jövő útjait világító fák fogják szegélyezni, de nem a közeljövőét

Untermensch4 2017.01.13. 07:06:22

@Timár Lénárd: Nem szívügyem a francia forradalom (tudom ám hogy kulturális szempontból nagy jelentőséggel bír napjainkban), örülök ha többet/jobban tudok mint korábban. Ahogy fentebb írtam is. Félresikerültségemről meg van egy vázlatos elképzelésem de offtopic lenne. :)

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

Timár Lénárd 2017.01.12. 18:06:34

@Untermensch4: Attol még nem vagy félresikerult, csak be legyenek illuzioid hogy az, amit a francia forradalomrol irtal 1. Valaha is megegyezett a tudományos közfelfogassal. 2. Minden erofeszités ellenére kozeliteni sem sikerult hozzá. 3. Most már nem is nagyon torekszenek rá (lásd atlasz botrany)

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

Untermensch4 2017.01.09. 21:50:51

@Timár Lénárd: Nem vagyok sértődékeny típus. Öten nem tudtak rábeszélni hogy sértődjek meg arra aki idiótának és fogyatékosnak titulált hónapokon át. mert sztem érthető volt a felindultsága. :)
Egyébként mivel én is a "magyarországon világhírű" oktatásunk félig selejt terméke vagyok csak most kezd összeállni a kép, igazából hasonlót próbáltam már korábban mondani intuitíven (mert abból több van mint tudományos színvonalú műveltségemből, a szaknyelvvel sincs bajom, nem tudom jól használni, kivéve néha...) :) mint amit te Sexcomb-nak, csak én arról a végéről fogtam fel a problémát hogy ha a probléma politikai/vallási (mert nem a racionális, felhasználási, hozamnövekedési és egyéb érvek mentén zajlik a "vita") akkor vicces lenne "gmo-páti vallást" kreálni. Tűz ellen ellentűz... :) Te meg értelmesen és érthetően leírtad a helyzetet.
A pangeás írást nemrég olvastam, arról ugrott be india... :)
Szóval nem sértődök hanem örülök. :) Ilyen különc vagyok hogy ha vki miatt/segítségével többet vagy jobban tudok vmit (vagy rájövök hogy korábban vmit rosszul tudtam) akkor örülni szoktam, régi rögeszmém hogy jó érzés legyőzni a kognitív disszonanciát, főleg magunkban. :)

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

Timár Lénárd 2017.01.09. 18:08:11

@Timár Lénárd: "ez társadalmi-politikai kérdés, amit ezzel lehet megoldani, nem tudományos módszerekkel." A tudománypolitika is politika (tudom, hogy a magyar természettudósok általában nem nagyon szeretik elismerni ezt valamilyen okból). És nem tudomány.
Más megközelítés: Na jó, tömény pszichológiai machinációval (nem a marketing-félékkel, hanem agymosással stb.), tudatmódosítók bekeverésével az ivóvízbe, és hatalmi erőszakkal valószínűleg mégis, viszont mint írtam, én azért hiszek olyan mítoszokban, mint felelősség, szabadság, egyenlőség stb. Így elfogadhatatlanok számomra. Feltehetőleg egyetlen másik itteni vitapartnerem sem egyezne bele ezekbe.

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

Timár Lénárd 2017.01.09. 18:03:54

@Untermensch4: Francia forradalom: nem, újkor. India: az tényleg ellátási probléma volt, mert a szubkontinens másik részén jelentős felesleg volt, más kérdés, hogy ezt néhány ok miatt nem tudták odaszállítani, ahol szükség volt rá (erről egyébként a pangeások írtak most egy bejegyzést). Ezen egy 20%-os GMO növény sem tudott volna segíteni (mert időjárási körülmények olyanok voltak). A jó szervezés viszont igen.
Ha pedig a szaknyelvvel van bajod (zavar stb.), akkor kérlek fordulj az MTA-hoz, hogy akkor mást
(Mert éhínség nem volt Franciaországban, sokan éheztek, de ők már korábban és számuk folyamatosan csökkent a művelési módszerek változása miatt, még többen voltak azok, akiket ma
úgy neveznénk, hogy "hiányosan táplálkoztak". Viszont ezek száma, mint írtam, nem volt jelentős - a kenyérgabona-termelésen alapuló Franciaországban tavasszal érthető okokból amúgy is kevés gabona volt mindig, mert a téli tartalékok már kifogyóban voltak, nem volt viszont még beérve az új. Ezért mindig emelkedett az ára, amely Párizst és a központi régiót érintette elsősorban. Viszont ez minden európai országban így volt, Hollandiát - amely ekkor is már inkább külföldről szerezte be - és talán Angliát - itt tényleg a mezőgazdaság fejlődése miatt - kivéve. Amely eléggé "felfokozta" általában a közhangulatot Párizsban, mert többet kellett fizetni a kenyérért - mert ez és a liszt ára volt az, amely az embereket érdekelte, nem a gabonáé - , de ennek oka szezonális volt, mindig visszament az új gabona beérése után. Na mármost, vagy csak ez volt az oka, vagy hogy az előző év miatt a termés mennyisége az említett régióban - meteorológiai okok miatt - eleve kevesebb volt valamivel a megszokottnál. Ezt viszont korábban - és később is! - megoldották úgy, hogy Franciaország - Európa egyik legnagyobb területű állama ekkor és viszonylag jó közlekedési rendszerrel rendelkezett - más részeiből pótolták, sikeresen, általában állami szervezéssel.* Kimondott vészhelyzet nem volt, de erre szervezték rá a rendi gyűlést (amely tovább növelte az árakat: több fogyasztó).
Ez tehát egyszerű ellátási zavar volt, nem éhínség vagy éhséglázadás. (Mert volt liszt, volt kenyér, csak kissé megdrágult - nem nagyon és nem annyira, hogy sok embernek, akinek eddig nem, gondot okozott volna a hozzájutás, illetve hogy akiknek eddig is, azok meg nem tudták volna beszerezni. Vszeg nem lett volna túl jó ötlet Guiness-rekord méretű palacsintát sütni, de ekkor senki sem készült erre.
*Az árak egyébként a nyár folyamán csökkenni kezdtek.
"Marxista tankönyv": Írtam, hogy te onnan vetted? Csak azt, hogy ez egy olyan, ezerszer megcáfolt és elavult tudományos elmélet, ami emiatt gyökeresedett meg a közgondolkodásban. Mert amit írtál, az az. (Másrészt meg igen, vszeg onnan vetted, de nem tudtál róla. Viszont a - már nem annyira - siralmas magyar ismeretterjesztés- és - ez utóbbi pedig egyre inkább ilyen lesz - oktatás már tényleg offtopic.
De látom, hogy elevenedre tapintottam, ezért erre nem kell válaszolnod, vagy ha mégis, akkor én nem fogok, mert nem akarlak politikai meggyőződésedben megsérteni.)

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

Timár Lénárd 2017.01.09. 17:59:42

@Sexcomb: Félreértesz még mindig: A GMO-ellenesség politikai és nem "tudományos" probléma, tehát azzal, hogy 20%-os növekedést érünk el egy-két változtatással (vagy többel, vagy nagyobb növekedést stb.), akkor az nem fog eltűnni csak azért, mert tudományos érveket sorolsz fel mellette.
Nem a GMO-ellenesség mellett érvelek, hanem hogy 1. "túl fekete-fehéren" látod az egész kérdést (ahogy a Greenpeace is, csak te a másik oldalról közelíted meg), amelynek egyik oldalán a - teljes vagy részleges - tiltás, másik oldalon a - többi mezg. termékhez hasonló - teljes "szabadság" van. Pedig ez nem így van most sem (nyírfacukor-behozatal, GMO-kukoricával etetett disznóhús stb.)
Persze, eléggé fura ez a helyzet, visszás (és a legkevésbé sem igazságos szerintem - na ez utóbbi miatt tartanak mások idealistának, mondom még egyszer), de jelenleg ez van. És a nagy tömegek számára ez jelenleg jó - nak tűnik.
2. "Amiről nem veszünk tudomást, az nem is létezik": Ha lehet úgy választást nyerni, hogy nem kell törődni vele (tudom, néhány helyen szeretnek, akkor az tényleg nem is létezik (a politikában.). Majd ha rájuk dől, akkor igen (de ez így van minden esetben, akkor meg miért csodálkozol és vizionálsz világvégét? Esetleg ha a GMO-kra való áttérés nagy technológiai költségekkel járna - nagyobbal, mint a vákumcsőről a mikrocsipre vagy a gázlámpákról a villany közvilágításra - hogy a későn alkalmazkodók jelentős hátrányba kerülnének, akkor igazad lenne. Viszont éppen arról szoktál írni, hogy milyen könnyen alkalmazható - mivel a gazdától általában nem követeli meg új módszerek és gépek beszerzését - számomra ez nem tűnik olyan jelentősnek. Ellenben a társadalmi költsége a bevezetésének jelentősnek tűnik - na nem azért, mert túl sokan vesztenék el a munkájukat, hanem mert nagyon népszerűtlen és nagy szavazatvesztéssel járna - amit nem veszel figyelembe. Mert nem a GMO-tiltásba szoktak politikusok belebukni, hanem annak feloldásába. Hangsúlyozom, eddig és nincsen bizonyíték rá, hogy a közelebbi vagy -középtávon - a jövőben drasztikusan megváltozna ez.
Hidd el, ha lesz tétje, akkor majd tudomást vesznek róla (más kérdés, hogy jobb lenne, ha nem, illetve olyan dolgok - is - születhetnek belőle, mint az Alaptörvényben megfogalmazott házasság definíciója - és igen, a GMO is. számomra.) Nézd, számomra a GMO csupán egy technológia - roppant hatékony, azt eddig is elismertem, sőt még hatékonyabb is lehet. Ebből következően nem fogják csak azért engedélyezni/használni mert hatékony (valamennyire, azért ha azzal a 20%-al kevesebb termény eladásával is baj van, nem fogja azt vetni. Mert az a 20%, nem 20% lesz, hanem mondjuk rárohad egy rész, tárolni kell vagy olcsóbban eladni. És hidd el, a termelési ár azért nem a legjelentősebb tétele - Európában - annak, hogy hogyan alakul egy termék ára. Hé, Európa népessége egész szépen fogy, így ha csak nem külső piacokra akarsz termelni, egész szép túltermelést lehetne elérni hagyományos módszerekkel is - amit a felmelegedés felboríthat, mielőtt valaki még félreért. Persze rohadtul szennyező, adott földterületen kevesebbet fog termelni, de egyik oldalról ott van a mez. gazd. vegyipari lobbi és csatlakozó részei, másik oldalról a "biotermelők". Akik - vagy valós indokkal, mert bevételeik csökkentésétől félnek, vagy légből kapott elméletek miatt - mind a GMO-k ellen vannak. Na őket nem fogod meggyőzni azzal, hogy nézd, 20%-al több terem belőle. A pókselyem mellény igen, de
mint írtam, ez társadalmi-politikai kérdés, amit ezzel lehet megoldani, nem tudományos módszerekkel.
A % pedig százalék, lehet az akár 110 is, akkor is csak "pár %" fog maradni addig, amíg meg nem győzik az embereket. Hogy nekem ez mennyi azt nem tudom, mert a tiltással nem értek egyet egyébként sem, tehát nem fogok tudni válaszolni rá. Egyébként meg pár száz millióért biztos lehetne egy kis közvélemény-kutatást tartani erről, de 1. Nincs rá pénz. 2. Azt biztosan tudjuk, hogy az emberek ingerküszöbét jelenleg nem éri el, mert nem nagyon vannak tüntetések a GMO-tiltás feloldása mellett, ellenben igen. Hogy ezt információhiányból teszik-e vagy sem, szintén ebből derülne ki.
Mj.: Ha valaki fizetné, akkor én szívesen lebonyolítom :) )

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

Untermensch4 2017.01.09. 06:01:03

@Irbisz: Egyébként a trágyázást is rendkívüli módon forradalmasíthatja a gmo, vicces módon kiváltva sok műtrágyát. Ha pl zöldtrágyázáshoz nagyon alkalmas gmo-növényt is tartalmaz a termelők portfóliója olyan területeken/területrészeken ahol a helyi adottságok miatt haszonnövényt nem igazán érdemes vetni. Ez pont egy olyan aspektusa ami a "harmadik világbeli" csóró kistermelőknek kedvezne akiknek túl drága a messzi földről odavonszolt műtrágya már ma is, ellenben van a földjének rosszul művelhető szeglete.
De még durvább lehetőség (félig trágyázásos is ráadásul) hogy olyan, jelenleg kihalásra ítéltetett népcsoportok hagyományos életmódjának a megmentésére is jó lenne mint pl a maszájok. Ha kisebb terület elég a legeltetéshez és a földműveléshez is akkor ugyanakkora területnél nem "vagy-vagy" hanem "is-is", mindkét műfaj elférhet. Ráadásul a "határkonfliktusokat is lehet kezelni ha pl a földműves-legeltető határvonalon a védősáv olyan növény amin átmenni se akar a tehénke meg utálja is enni.

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

Untermensch4 2017.01.09. 06:00:39

@Sexcomb: A véges erőforrás alatt a termőterületet értettem. Az mindenképpen véges és tökjó nyomásgyakorlási eszköz lehet vkikkel szemben ha ők a hozzáférhető technikával kevésbé hatékonyan képesek azt művelni, egy olyan részéről aki pedig igen.
Csak akkor fura ha a "maximum nulla áldozattal" (legalábbis a mi részünkről...) -szlogenről elhisszük hogy a döntéshozók komolyan gondolják (legalább a saját veszteségre nézvést). A "bevált" recept viszont inkább az hogy a saját és ellenséges veszteség aránya legyen "jó". Erre (a lehetőleg kicsi saját veszteségre) mondják hogy "ahol fát vágnak, hullik a forgács". Ironikus mert vannak helyek ahol a faipari forgács mint hulladék, simán tüzelőanyag. Ha jól emlékszem a svédeknél meg a környezetvédelmi szabályozás miatt (egy kivágott fa helyett annyit kell ültetni hogy az erdőállomány elfogyasztása matematikailag ne legyen lehetséges) ez a "hulladék" túl drága ahhoz hogy simán eltüzeljék, próbálnak abból is gyártani vmi magasabb hozzáadott értékűt.
A látens rasszista sötétzöld gondolkodásmódnak az a logikája hogy ha nem elérhető a mennyiségi fölény akkor meg kell őrizni a minőségi fölényt. Mivel ez volt a hidegháborúban győztes stratégia, a következő nagyobb és nem így megoldható konfliktus lezárásáig kb ez lesz az alapértelmezett. Kivéve ha közben kihalásos paradigmaváltás történik. Arra viszont nincs elég idő.

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

Sexcomb 2017.01.08. 21:01:28

@Irbisz: "Nem vagyok mezögazdasz, de hosszabb tavon hogy birja a talaj az ennyire megnövelt termeshozamot? "

A kukorica termésátlaga például hetven év alatt hatszorosára nőtt ( www.genetics.org/content/148/3/923.short ). Ahogy ezt a 600% -os növekedést bírja, úgy elmegy a következő 20-40% is. A modern mezőgazdaságban ugyanis műtrágyával szokás adagolni az ásványi anyagokat a probléma inkább az, hogy a növény már nem vesz föl többet.

" Mar igy is sok etel vitamin es asvanyianyag tartalma alacsonyabb mint a par evtizede keszitett tablazatokban, mert a talajok minden (mü)tragyazas es vetesforgok ellenere szepen kimerülnek."

A vitaminokat nem a talajból veszik föl a növények. Az ásványi anyagokkal meg éppen az a probléma, hogy a növények keveset vesznek föl.

"Mi lesz a talajok termökepessegevel mar közeptavon, ha a GMO segitsegevel jelentösen megnövelt termeshozamok meg jobban kizsigerelik a talajt? "

Tehát az első 600% hozamnövekedés nem ártalmas, csak a következő 20% az, ami tuti tönkreteszi a talajt? Egyébként a jelenlegi hozamok is teljesen kizsigerelnék a talajt műtrágyázás nélkül, nem igazán érthető, miért lenne katasztrófa, ha 1,5x mennyiségű műtrágyát kellene a földekre szórni 1x helyett.

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

Irbisz · http://nemetmindennapok.blog.hu/ 2017.01.08. 20:53:35

@Sexcomb:
"De, általában megteszik, én legutóbb két 20% -os hozamnövekedést jelentő találmányról írtam például ( criticalbiomass.blog.hu/2016/12/04/mire_jo_a_gmo_28_a_fotoszintezis_es_a_hozam ), amik valószínűleg könnyedén kombinálhatóak. Egyesével is megdöntik a "pár százalék különbség úgyis elhanyagolható" érvedet és megmutatják, hogy itt bizony komoly növekedésre van ám még lehetőség. Ez ugyanis kettő darab találmány, nem a rekombináns DNS technológia teljes kapacitása, csak két egyszerű módosításé. "

Nem vagyok mezögazdasz, de hosszabb tavon hogy birja a talaj az ennyire megnövelt termeshozamot? Mar igy is sok etel vitamin es asvanyianyag tartalma alacsonyabb mint a par evtizede keszitett tablazatokban, mert a talajok minden (mü)tragyazas es vetesforgok ellenere szepen kimerülnek.
Mi lesz a talajok termökepessegevel mar közeptavon, ha a GMO segitsegevel jelentösen megnövelt termeshozamok meg jobban kizsigerelik a talajt?

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

Sexcomb 2017.01.08. 19:41:39

@Untermensch4: ""Globálisabban" nézve azonban az "észak-dél" érdekellentét (véges erőforrásokért folyó versengés)"

Az élelmiszerek területén ez egy tévedés: Azt hisszük, hogy az erőforrások végesek, pedig elméletileg a haszonnövények termésátlaga könnyűszerrel megduplázható, megnégyszerezhető. Tulajdonképpen nem véges erőforrásokért versengünk.

"Mennyivel gázabb lenne ha helyben kiépülne a helyi tulajdonú feldolgozóipar és ugrik az olcsó nyersanyag..."

Nyilván, akkor elbúcsúzhatnánk az olcsó olajtól. Ami ugye nem érdeke senkinek sem.

"a "saját veszteség" alacsonyan tartása fontosabb mint az általános humánum "

Egyébként ez a legfurább az egészben: A saját veszteséget is drasztikusan csökkenthetnék a GM-találmányok.

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

Untermensch4 2017.01.08. 19:16:57

@Sexcomb: "Tehát ha a probléma az, hogy egy csomó embernek nem telik kajára sem, akkor az élelmiszer árának a csökkenése nem biztos, hogy segít ezen?"
Alapvetően igen. "Globálisabban" nézve azonban az "észak-dél" érdekellentét (véges erőforrásokért folyó versengés) miatt bizarr módon racionálisabbnak tűnhet a politikát uralók számára ha a mezőgazdaság helyett a természeti erőforrások olcsó megszerzésére koncentrálnak, ezt megolajozván azzal hogy olcsó fegyvert és lőszert adnak azoknak akik szépen leöldösik egymást a műveleti területen, a bányászati cégek meg jattolnak némi aprót az éppen regnáló "hivatalos" helyi hatalomnak. Ha nincs megegyezés akkor meg a jattal azonos költségből leradírotatják őket a kitudja hanyadik nevét viselő blackwater-es vagy hasonló szakmabeli arcokkal. Mennyivel gázabb lenne ha helyben kiépülne a helyi tulajdonú feldolgozóipar és ugrik az olcsó nyersanyag... hiába van alapanyag-téren is óriási perspektíva a gmo-ban ha a "fontolva haladók" inkább a status quo-hoz és a "bevált módszerekhez" ragaszkodnak, a "saját veszteség" alacsonyan tartása fontosabb mint az általános humánum (lásd a "keresztény" megnyilvánulásokat a migráncsokkal kapcsolatban, az etióp és az egyiptomi kopt keresztény is maradjon csak kerítésen kívül...)

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve