HTML

Mijez

A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...

Utolsó kommentek

  • The Real Storm Trooper: Érdekes cikk. Szerintem maga az embernek a genomjai stb jei is változnak, már 1 generáció alatt is kis szinten (2015.01.24. 20:49) A hagyományos növénytermesztés veszélyei 10. - Változó genomok
  • Big Blaster: @mindent látó szem: Amikor sikerül a kutatóknak megoldani, hogy szinte minden betegséget genetikai úton tudjanak gyógyítani, remélem majd eszedbe jut amit írtál, és gerincesen visszautasítod a gyógy... (2015.01.24. 14:52) Genetikailag Újrakódolt Organizmusok
  • mindent látó szem: Jesszam, és akkor az egyszerű ember ne aggodjon, hogy a Legenda vagyok című film egyszer valósággá válik. A tkm tele van az istenkomplexusos kutatóbiológusokkal! Csoda hogy még nem halt ki az ember... (2015.01.24. 13:10) Genetikailag Újrakódolt Organizmusok
  • Caenorhabditis elegans: @fordulo_bogyo: Nem véletlen, de nem hiszem hogy az elkészítés nehézségei miatt :) egy csomó országban esznek ilyet és úgy tűnik, megoldják. Amúgy nincs is nagy kedvem bő centi, max másfél centi ho... (2015.01.24. 08:29) Lárvák, férgek, tücskök, sáskák - az igazi paleo diéta?
  • fordulo_bogyo: @Caenorhabditis elegans: Ketsegeim vannak. Illetve az ize lehet, hogy olyan, de kitinpancel... a garnela kitinje jol lefejtheto nyersen is, meg elkeszitve is. A tucsok (es mas rovarok) kitinpancelja... (2015.01.23. 08:58) Lárvák, férgek, tücskök, sáskák - az igazi paleo diéta?
  • Utolsó 20

Friss topikok

Facebook

YouTube csatorna

Címkék

abiogenezis (2) adhd (1) agouti (3) agy (3) aids (2) alkohol (1) áltudományok (2) alvas (2) anatómia (8) antibiotikum (6) antidepresszáns (1) antipszichotikum (1) anyatej (1) astyanax (4) atavizmus (1) baktérium (8) ben goldacre (4) biobulvár (37) biodizájn (7) biokémia (2) bt toxin (10) chemoton (1) csokeveny szervek (12) cukorbetegség (1) daganatok (3) denisova (2) devbio101 (7) DNS (12) dohanyzas (1) ebola (1) élet és tudomány (38) elsevier (1) embryo (10) epigenetika (2) értelmes tervezés (13) értem (12) érzékelés (1) evodevo (46) evolucio (96) exobiológia (1) fehérje (4) filmkritika (2) flagellum (2) fossziliák (14) fotók (1) foxp2 (5) génexpresszió (7) genomok (7) gensebeszet (34) george church (3) gépház (1) gmo vita (67) gomba (7) greenpeace (7) h1n1 (1) hal (1) hangya (1) háziasítás (6) hgt (7) hiv (2) homeopatia (5) homo floresiensis (5) homo neanderthalis (11) homo sapiens (2) hox (13) hülyeség (2) human (21) idegelettan (8) immun (8) impakták (5) influenza (1) intelligens tervezés (15) intelligent design (15) járvány (5) ketogén diéta (1) kettős hélix (1) kettős spirál (1) kimera (1) kitlg (2) klíma (4) kolónia (1) konvergens evolúció (4) könyvajánló (8) környezetvédelem (5) kreacionizmus (17) kutya (11) lamarck (1) lebontó folyamatok (1) lúgosítás (2) macska (1) madar (1) mamut (1) mc1r (11) meetup (28) memoria (1) méreg (3) mikrobiológia (14) mikroRNS (1) mintázatok (12) modszerek (4) molekuláris gasztronómia (14) mooc (4) mta (3) műanyag (2) myostatin (1) négyes hélix (1) nobel díj (2) növénybiológia (1) ökológia (1) oltások (6) oltványozás (3) öröklődés (11) orvoslás (1) őssejt (6) paleo diéta (5) peromyscus (3) placebo (1) polio (1) probiotikum (1) pszeudogének (6) rákkutatás (9) rasszizmus (2) regeneráció (1) rendezetlen fehérjék (1) retrogén (4) RNS (3) rovarok (1) sarlatánok (1) szem (1) szendi gábor (6) szex determináció (3) szimuláció (1) táplálkozástudomány (12) tarsadalom (6) TDCS (1) tudomány történet (5) tudpol (9) tükörteszt (4) viselkedés (7) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

A hagyományos növénytermesztés veszélyei 10. - Változó genomok

2015.01.24. 20:14 Sexcomb

Címkék: háziasítás gensebeszet gmo vita genomok

kukoricagenom01.jpgA GMO-vitákban nekem mindig az az érzésem, hogy az ellenzők valamiért rettegnek attól, hogyha egy élőlény genomja akár a legkisebb mértékben is megváltozik. Aki viszont ért a genetikához, az ezen megdöbben, hiszen az egyes élőlények genomja így is elképesztő mértékben különbözik, ahhoz képest egy új gén eltörpül. Na de mennyi az annyi? A mai cikkben a szerzők ennek jártak utána, két kukoricatörzset vizsgáltak meg, a B73 -t és a Mo17 -t, mindkettő kedvelt hibrid alapanyag, mindkettő hagyományosan nemesített kukorica, vagyis a köznyelvben "régi jól bevált kukorica". Na de mennyire különbözik az örökítőanyaguk?

1 komment

Rézuszmajmok a tükörben

2015.01.24. 13:25 dolphin

Címkék: viselkedés tükörteszt

monkey-in-mirror.jpgA Gordon Gallup által 1970-ben kifejlesztett "tükörteszt" mindmáig az egyes élőlények öntudatának (vagy ez esetlben talán pontosabb éntudatnak) nevezni az egyik legpontosabb mérője. Az embergyerekek körülbelül másfél-két éves korukban döbbennek rá, hogy a tükörben vigyorgó tapsikoló valaki az valójában nem egy másik gyerek, hanem ők maguk. Egy állat esetében a tükörteszten való megfelelésnek az az egyszerűnek tűnő feltétele van, hogy az arcukra/homlokukra (észrevétlenül) felvitt pöttyöt a tükörben megpillantva, szinte öntudatlanul a saját arcukhoz kapjanak és ne a tükröt piszkálják.

Nem sok faj van, amelyik "alapból" képes megfelelni ennek a tesztnek, az emberszabású majmok mellett a palackorrú- és kardszárnyú delfinek, az ázsiai elefánt és egyedüli madárként a szarka képesek rá. Más fajok esetében kis rásegítéssel, kondicionálással érhető el, hogy feltámadjon a tükörrel szembesítve az "éntudatuk". Most épp a rézuszmajmok esetében került erre sor, ahol előbb egy erős lézerpöttyel (ami melegítette a bőrüket) kondicionáltak az állatokat, amelyet egy "hideg" lézeres gyakorlat követett és végül a klasszikus teszt, az arcra rajzolt piros folt.

Szólj hozzá!

Genetikailag Újrakódolt Organizmusok

2015.01.23. 12:39 dolphin

Címkék: gensebeszet gmo vita george church

scientists-engineered-gm-organisms.jpgA genetikai kód univerzalitása, vagyis az a tény, hogy a legkülönfélébb organizmusokban, azonos DNS bázis-tripletek azonos aminosavakat kódolnak, az élet közös eredetének, a valamikor régen élt, mitikus Közös Ős létének az egyik legerősebb bizonyítéka. Hiszen tényleg elképzelhetetlenül elenyésző annak az esélye, hogy egymástól függetlenül, többször is pont ugyanaz a degenerált kódtábla alakuljon ki, ahol egy-egy aminosavat, illetve a fehérjelánc végét jelző STOP kodont szervezetenként átlagosan három, különböző bázishármas kódolhat.  

Épp ezért a kód közel univerzalitása ma már nem képezi vita tárgyát, és a közel jelző is csak arra vonatkozik, hogy bizonyos, speciális körülmények között, főleg kis genomú, parazita vagy patogén élőlények (jellegzetesen baktériumok), illetve sejtorganellumok (lásd mitokondrium) képesek arra, hogy például a három létező STOP kodon (UAA, UAG, UGA) közül az egyiket egy aminosav kódolására is használják. (Erre azért van lehetőség, mert a három STOP kodont a fehérjeszintézis során két különböző fehérje, ún. release faktor (RF1 és RF2) ismeri fel és ha az egyik működésképtelen lesz, akkor vagy a UAG, vagy a UGA triplet "jelentés nélküli" lesz - a UAA-t mindkét RF felismeri.)

Ez adta azonban az ötletet sokaknak, hogy kipróbálják, mi történik, ha az egyik STOP kodon jelentését megváltoztatjuk, és olyan aminosavat kezdünk vele kódoltatni, ami természetesen nem fordulhatna elő az adott baktériumban (egyelőre praktikusan Escherichia coli-t használtak a kutatók, hiszen ennek a genomjáról tudunk a legtöbbet.)

2 komment

Lárvák, férgek, tücskök, sáskák - az igazi paleo diéta?

2015.01.13. 08:47 Kalmár Éva

Címkék: rovarok táplálkozástudomány paleo diéta

szocskevees.jpgA tavalyi év többek között azzal a tudományos cikkel zárult, amelyben Ken Sayers és C. Owen Lovejoy tételesen cáfolta a paleo-diéta alapelveit. A szerzőpáros többek között arról számol be a The Quarterly Review of Biology oldalain, hogy az eddigi atropológiai, biológiai és kémiai kutatási eredmények alapján irtózatosan nehéz meghatározni, pontosan mit is ettek a paleolitikumban a hominidák, annyi biztos, hogy az  élőhelyek széles skáláján éltek, és táplálkozásukat elsősorban az élőhely határozta meg. Ergo nem létezik egyetlen, AZ IGAZI paleoit-diéta. Mig a melegebb égtájakon legfőképpen növények képezték az előemberek és ősemberek táplálékát, addig az északabbra élők több állati fehérjét fogyasztottak a könnyen elérhető és tápláló növényi táplálékok (gyümölcsök, tartalék tápanyagban gazdag gumók) mellett. Vagyis a húsevőknek titulált ősemberek sem főként húst fogyasztottak, étrendjük a mai mindenevőkére (vaddisznó, medve) hasonlithatott. Ráadásul őseink valószinűleg a fűfélék magjait is fogyasztották, igy okafogyott a diéta gabonaellenessége is.

caveman.jpgAz általános vélekedés szerint a húsevő őseink főként nagytestű emlősöket fogyasztottak, ám Sayers és Lovejoy szerint a paleolit-korabeli elő- illetve ősemberek még nem voltak túl jó vadászok. William C. McGrew, cambridge-i antropológus szerint őseink gyakrabban fogyasztottak csúszó-mászókat, mint vadászat során elejtett nagyvadakat. Mindez nemcsak puszta spekuláció, az 1938-ban feltárt dél-afrikai, korai paleolitikumi lelőhelyen talált egyik csonteszközről nemrégiben kideritették, hogy azt a Paranthropus robustus arra használta, hogy termeszeket szedjen ki a várukból.

Ez nem annyira meglepő, hiszen a ma élő főemlősök  nagy része ma is előszeretettel fogyaszt rovarokat. Sőt, a nyugati világ kivételével az emberek egy jelentős része is csemegézik belőlük. Mindezek ellenére első hangzásra  eléggé meghökkentőnek tűnhet, hogy a Wageningeni Egyetem növénytani tanszéke a rovarevés népszerűsitését tűzte ki egyik céljaként.  2010-ben az akkori holland mezőgazdasági miniszter, Gerda Verburg, azon túl, hogy kamerák larvas_teszta.jpg előtt rovarlárvákkal teli szendvicset rágcsált, egymillió euróval támogatta az egyetem rovarevést kutató projektjeit. Innen egyenes út vezetett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2013-as kiadványáig, amit az egyetem kutató irtak, és amely az Edible insects - Future prospects for food and feed security cimet viseli, és az ehető rovarok  népszerűsitésének egyik legrészletesebb propaganda anyaga. Az egyetem ezen felül rendszeresen rendez rovar-tematikájú előadásokat, rovarkostolót, tartanak rovarfőző kurzusokat, sőt megjelent már szakácskönyvük is, telis teli izgalmas recepttel.

evmi-insecta2.jpg

 

Tehát nem minden háttér nélkül kezdett el 2014. novemberében egy holland szupermarket-lánc izesitett kukacot, illetve  rovarlisztből készült különféle ételeket árusitani, és 2015. január elseje óta országszerte kaphatók e termékek. Ezek közül kis városkánkban csak a penészevő gabonabogár lárvájából (angolul buffalo worm) készült hamburger kapható, ezt  rögtön ki is próbáltuk, stilusosan a holland nemzeti eledel, az endiviás stamppot köreteként.

6 komment

Gerald Durrell - 90

2015.01.09. 20:10 dolphin

Bővebben a durrell.org-on. (Bocs, ha kicsit szűkszavú, de nem nagyon tudom mint mondjak: ha tudod ki volt ő, úgyis fölösleges, ha meg nem, akkor úgysem itt kell kezdened a vele való megismerekedést.)

Szólj hozzá!

A rákkockázat jelentős része puszta véletlen

2015.01.06. 20:38 dolphin

Címkék: rákkutatás daganatok

lgr5-cancer.jpgVan amikor a puszta empirikus megfigyelések szakszerű értékelése többet mond bármilyen jól megtervezett kísérleteknél. A rákkutatás történetében ilyen volt hat évtizeddel ezelőtt, amikor Nordling, majd Armitage és Doll először leírták, hogy a rákos megbetegedések gyakorisága, valamint az életkor között exponenciális összefüggés van. Ebből a megfigyelésből (is) szűrte le aztán a tudományos élet, hogy a rákos megbetegedéseket a testi sejtekben felhalmozódó, úgynevezett szomatikus mutációk okozzák, amelyek révén egy valamikor volt normális sejt utódjai kontrollálhatatlanul osztódó agresszív sejttömeggé válnak, és fokozatosan működésképtelenné teszik a gazdaszervezetet. Hogy pontosan mi az oka ennek a mutáció-dömpingnek, hogy azt külső, vagy belső faktorok okozzák, azóta is intenzív kutatás tárgyát képviseli.

Szólj hozzá!

Jávor Benedek interjú

2015.01.04. 20:51 dolphin

Címkék: klíma gmo vita

javorbenedek-1-700px.jpg

Tavaly év végén a 444.hu-n futó ScienceMeetup blog színeiben, Király Andrással együtt felkerestük az Együtt-PM európai parlamenti képviselőjét, hogy elbeszélgessünk klímastratégiákról, energiabiztonságról, az Európai Zöldek és a tudomány viszonyáról és - természetesen - génmódosításról. Mivel különösen utóbbi miatt a beszélgetés beleillik az itt futó GMO-vita sorozatunkba, ha nem is emelem át az egész interjút, azért linkelem ide is.

7 komment

Nobel-díj átadó és Mars-kutatás - Impakták V.

2014.12.31. 11:42 dolphin

Címkék: nobel díj exobiológia impakták

 

Hogy kerül egy gimis diák a Nobel-díj átadóra? Tudjuk-e már végre, hogy tényleg volt-e élet a Marson, és mikor lesz már végre kolóniánk a vörös bolygón? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a decemberi Impaktákban.

Szólj hozzá!

Hogyan "klónozunk" "mamutot"

2014.12.21. 22:24 dolphin

Címkék: mamut biobulvár gensebeszet george church

church_elephant.jpg

Nem romlott el a billentyűzetem, nem véletlen a sok idézőjel, hanem csak azt próbálom jelölni, hogy nem a szó klasszikus értelmében vett "klónozásról" lesz itt szó, s így a folyamat végén nem is igazi mamutot lelünk majd.

Az egész téma azért került most elő, mert pár hete került fel az Inquiring Minds podcastjei közé egy interjú George Church-csel, a Mikulás kinézetű, néha kicsit őrült tudós attitűdű harvardi professzorral, ahol sok egyéb dolog mellett hosszan szó esik Church egyik legújabb kedvenc vesszőparipájáról, a kihalt élőlények "felélesztéséről", a deextinkcióról is.

És ellentétben a közel két évvel ezelőtti nagy vihart kavart Spiegel interjúval, amikor Church kicsit szabadjára engedve a fantáziáját meglebegtette (racionális célokat meg sem jelölve) a neandervölgyiek potenciális klónozását, ezúttal kifezetten összeszedetten érvelt nem csak amellett, hogy miért lenne kívánatos a mamut-szerű nagytestű és hidegtűrő vastagbőrű élőlények visszahozása, de egy kifejezetten racionálisnak tűnő kutatási tervet is felvázol, ami -mint az a beszélgetésből kiderül - tulajdonképpen már megvalósítás alatt van.

26 komment · 1 trackback

Madárfogak emlékei

2014.12.18. 09:55 dolphin

Címkék: evolucio evodevo

bird-beak4.jpgA madarak törzsfája mindig is bonyolultnak tűnt, nem véletlenül volt szükséges 48 különböző faj genomjának megszekvenálásához, hogy végre tiszán láthassuk, ki-kivel rokon.

A puszta rokonsági kapcsolatok megállapításán túl, azért ez a jelentős mennyiségű adat mindenféle más érdekességet is feltárt a madarak evolúciójáról és genetikai anyagának változásáról. Például, hogy hogyan változott a szex-determinációjért felelős nemi kromoszómáik struktúrája, milyen konvergens gén-expressziós változások játszódtak le a különböző énekesmadarak agyában, vagy, hogy miképpen hagyott lenyomatot a genomon is a fogak elvesztése.

50 komment