HTML

Mijez

A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...

Utolsó kommentek

Friss topikok

Facebook

YouTube csatorna

Címkék

abiogenezis (2) agouti (3) agy (3) aids (2) alkohol (1) áltudományok (2) alvas (2) anatómia (8) antibiotikum (6) anyatej (1) astyanax (4) atavizmus (1) baktérium (8) ben goldacre (4) biobulvár (32) biodizájn (7) biokémia (2) bt toxin (10) chemoton (1) csokeveny szervek (12) cukorbetegség (1) daganatok (2) denisova (2) devbio101 (6) DNS (12) dohanyzas (1) ebola (1) élet és tudomány (36) elsevier (1) embryo (10) epigenetika (2) értelmes tervezés (13) értem (12) érzékelés (1) evodevo (43) evolucio (90) fehérje (4) filmkritika (2) flagellum (2) fossziliák (13) fotók (1) foxp2 (5) génexpresszió (7) genomok (6) gensebeszet (29) gépház (1) gmo vita (61) gomba (7) greenpeace (7) h1n1 (1) hal (1) hangya (1) háziasítás (4) hgt (7) hiv (2) homeopatia (5) homo floresiensis (4) homo neanderthalis (11) homo sapiens (2) hox (13) hülyeség (2) human (19) idegelettan (6) immun (8) impakták (2) influenza (1) intelligens tervezés (15) intelligent design (15) járvány (5) ketogén diéta (1) kettős hélix (1) kettős spirál (1) kimera (1) kitlg (2) klíma (3) kolónia (1) konvergens evolúció (4) könyvajánló (8) környezetvédelem (5) kreacionizmus (17) kutya (11) lamarck (1) lebontó folyamatok (1) lúgosítás (2) madar (1) mc1r (11) meetup (26) memoria (1) méreg (3) mikrobiológia (14) mintázatok (12) modszerek (4) molekuláris gasztronómia (14) mooc (4) mta (3) műanyag (2) myostatin (1) négyes hélix (1) nobel díj (1) növénybiológia (1) ökológia (1) oltások (5) oltványozás (3) öröklődés (11) orvoslás (1) őssejt (5) paleo diéta (4) peromyscus (3) placebo (1) probiotikum (1) pszeudogének (6) rákkutatás (8) rasszizmus (2) rendezetlen fehérjék (1) retrogén (4) RNS (2) sarlatánok (1) szem (1) szendi gábor (6) szex determináció (3) szimuláció (1) táplálkozástudomány (11) tarsadalom (6) TDCS (1) tudomány történet (3) tudpol (9) viselkedés (3) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Sejttranszplantációval a cukorbetegség ellen

2014.10.16. 22:52 dolphin

Címkék: cukorbetegség

dougmelton_stemcells.jpgDoug Melton számára az elmúlt bő húsz év minden egyes napja arról szólt, hogy legyőzze azt a betegséget, amely előbb fiát csecsemőkorban, majd lányát 14 éves korában megtámadta. Most, ha nem is győzött a cukorbetegség elleni küzdelemben, elmondható, hogy a győzelem esélye kézzelfogható lett.

A világban élő közel 350 millió cukorbeteg ember számára mindennapos probléma, hogy testük vagy a glükóz vérből történő felvételét szabályozó inzulin termelésére képtelen (1-es típusú cukorbetegség), vagy annak felhasználására (2-es típusú cukorbetegség). Az 1-es típusú cukorbetegség mögött az inzulin termelésére hivatott hasnyálmirigy β-sejtek elpusztulása áll, ami a beteget folyamatos vércukorszint mérésre és rekombináns inzulin-injekciókra kárhoztatja (a β-sejtek sejtek ugyanis nagyon finoman képesek a vércukorszinthez hangolni az inzulintermelésüket), a 2-es típusú cukorbetegség viszont a fokozott szénhidrátbevitel következtében bekövetkező elfásulásra (a sejtek már nem reagálnak eléggé az inzulinra, nem vesznek fel elég cukrot a véráramból), majd az ezt követő β-sejt pusztulásra (a szervezet egyre több inzulint akarna termeltetni velük, de ezt nem bírják) vezethető vissza.

A megoldás – papíron – egyszerű: ilyen esetekben új  β-sejtek bevitelével megszüntethető lenne a mindennapi tortúra. Csakhogy, mint az kiderült, nem is olyan egyszerű új β-sejteket létrehozni – Meltonnak az elmúlt húsz éve erre ment rá, és közben elképesztő tudást halmozott fel arról, hogy egyáltalán hogyan jönnek létre a természetes fejlődés során az inzulin termelő sejtek.

1 komment

Azok a csodálatos gombák - a gyilkos galóca

2014.10.14. 23:08 Kalmár Éva

Címkék: gomba molekuláris gasztronómia biokémia biobulvár

gyilkos galóca.jpgÉvente 100-120 gombamérgezésnek titulált esetet regisztálnak Magyarországon. 60%-uk nem mérgezés áldozata, gyakran a gyomorgörcs, hányás, hasmenés (gasztrointesztinális tünetek) túl sok vagy már bomlásnak indult (túl nedvesen, öregen, vagy kukacosan szedett, vagy túl sokáig tárolt), de amúgy ehető gomba fogyasztása után lépnek fel. A többezer ismert kalapos gomba közül nagyjából 150 faj termel gombatoxinokat. Ezek egy része feltételekkel fogyasztható, pl hőkezelés után, vagy alkohol fogyasztásának kizárásával. Van olyan méreganyag, amely csak az arra érzékenyeket „üti ki”, és van, amelyik szép lassan akkumulálódik a szervezetben, és csak évek után fejti ki a hatását. A valódi mérgezéses esetekből csak 6-8-at okoz gyilkos galóca, mégis ez a leghirhedtebb mérgező gomba világszerte. Ez valószinűleg annak köszönhető, hogy a gyilkos galóca méreganyagai lassan hatnak, és mire az első tünetek jelentkeznek, addigra már olyan mértékű a mérgezés, hogy az esetek nagy részében halált okoz.

2 komment

Honnan tudjuk, hol vagyunk? - Orvosi Nobel díj 2014

2014.10.11. 16:48 dolphin

Címkék: nobel díj idegelettan

nobel-prize-grid-cells-diagram-place-cells-rat-human-640x353.jpg

Az eukarióta génszabályozás, fájdalomérzékelés és a genomi kópiaszám-variánsok voltak a legesélyesebb témák az idei fiziológiai és orvosi Nobel díj átadón a Thomson Reuters idézettség alapján készített predikciója szerint.  Végül azonban egyik tipp sem volt még csak a közelében sem a valódi nyerteseknek.

2014-es orvosi Nobel díjat ugyanis az agy helyzetmeghatározó rendszerének feltérképezéséért megosztva kapta John O'Keefe (UCL), valamint May-Britt Moser és Edvard I. Moser (Kavli Institute) (azt hiszem, hogy Curie-ék óta nem volt példa házaspár-Nobelre, én legalább is nem leltem nyomát).

Szólj hozzá!

Budapest Science Meetup - Október

2014.10.09. 08:25 dolphin

Címkék: meetup

bpsciencemeetup-201410-poszter_1412835908.png_599x737

Szólj hozzá!

Azok a csodálatos gombák - azok a bizonyos másodlagos anyagcseretermékek

2014.10.06. 10:55 Kalmár Éva

Címkék: gomba biokémia

penesz.jpgAmint az előző részből láttuk, a gombák elsődleges anyagcserefolyamatai az energiaszerzést (a sejtlégzés vagy az erjesztés révén) valamint a sejtalkotó makromolekulák szintézisét biztositják. Ezeken a reakciókon túl azonban léteznek bizonyos gombákban ún. másodlagos anyagcsereutak, amelyek termékei a másodlagos anyagcseretermékek. Ezek olyan kis molekulatömegű, biológiailag aktiv vegyületek, amik a gomba alapvető életfolyamataihoz ugyan nem nélkülözhetetlenek, de valamely, evolúciós szempontból előnyös tulajdonsággal vértezik fel az ezeket előállitó élőlényeket. Ezek az előnyök néha logikusan kikövetkeztethetők, ám néha homály fedi azt, hogy mire is jó az adott gombának egy bizonyos anyagot termelni. A legismertebb ilyen vegyületek talán az antibiotikumok, amik a konkurrens baktériumok elleni harc eszközei, de hogy a szintén mikroszkópkius gombák által termelt mérgező mikotoxinok vagy a különböző rákellenes, immunszupresszáns, virus- és gombaölő hatású vegyületek milyen előnyhöz juttatják az azokat termelő szervezeteket, sok esetben rejtély.

Szólj hozzá!

Impakták - II.

2014.10.01. 22:04 dolphin

Címkék: orvoslás idegelettan impakták

Kicsit megkésve, de elkészült a szeptemberi Impakták is, ahol a jövő orvoslása mellett szót ejtettünk a Human Brain Project-ről és az emberi konnektómáról is. Hallgassátok :-).

Szólj hozzá!

Tűzzel-vassal avagy késsel és villával

2014.09.30. 16:06 Kalmár Éva

Címkék: hal ökológia táplálkozástudomány biobulvár

Pterois_volitans.jpgAz ember által behurcolt élőlényekre sajnos nagyon sok példát lehetne hozni. Ezek legtöbbje szárazföldi növény vagy állat, amit egy olyan szigetre hurcolt be az ember direkt vagy véletlenül, ahol az eredetileg nem fordult addig elő. Mivel ezeknek az élőlényeknek természetes predátora nem fordul elő az új élőlény-közösségben, egész hamar elszaporodnak, a helyi flóra és/vagy fauna kárára.

Ezek közé az invaziv élőlények közé tartozik a közönséges és vörös tűzhal (Pterois miles és volitans) is, amelyek eredetileg az Indiai-óceán környékén őshonosak, de valószinűeg egy (vagy több) óvatlan akvarista közbenjárásával 1985 óta az Atlati-óceánt és a Karib-tengert is meghóditották.

7 komment

Azok a csodálatos gombák - a gombák emesztésére alapuló iparágak

2014.09.23. 21:45 Kalmár Éva

Címkék: mikrobiológia gomba táplálkozástudomány

A gombák anyagcseréjéről

 eleszto--kicsi-.jpgA gombák, mint a növények, a tápanyagokat oldott állapotban veszik fel a sejtfalukon keresztül. A növényekkel ellentétben viszont fotoszintézisre nem képesek, vagyis a növekedésükhoz és szaporodásukhoz szükséges anyagokat úgy állitják elő, hogy már meglévő, komplex vegyületeket bontanak le. Ebben amúgy nagyon jók, kevés más élőlény képes például a fák komplex szénhidrátjait, mint pl a lignin és a cellulóz, bontani. Az élő illetve elhalt növényi szöveteken kivül élő és elhalt állati szöveteken, illetve szövetekben és sejtekben telepedhetnek meg gombák. Ahhoz, hogy a tápanyagul szolgáló anyagokat fel tudják venni, az élő vagy elhalt sejtekből, szövetekből különféle enzimekkel fel kell szabaditaniuk ezeket.

7 komment

Az anatómia szépsége

2014.09.21. 21:53 dolphin

Címkék: anatómia filmkritika

BBC-anatomy.jpgRég volt már film-/sorozat ajánló, így amúgy is itt lett volna az ideje egynek és keresve sem lelhettem volna jobb apropót, mint Adam Rutherford sorozatát a BBC-n. 

A "The Beauty of Anatomy" azt mutatja be miként fejlődött egymással karöltve a történelem során az anatómia és a művészet: az emberi test felépítésének pontosabb ismerete életszerűbb ábrázolást tett lehetővé, a pontos (és általában művészi) anatómiai rajzoknak köszönhetően, pedig egyre többen, egyre többet tudhattak meg a test felépítéséről.

A BBC-től megszokott (lassan elvárt) színvonalú sorozatban előkerül Galénosz, Leonardo da Vinci, Vesalius, a Hunter testvérek, Henry Gray és Rembrandt. Ha van ötször fél órátok, mindenképpen nézzétek meg.

Szólj hozzá!

A hagyományos növénytermesztés veszélyei 9. - A banán vírusai

2014.09.20. 11:45 Sexcomb

Címkék: molekuláris gasztronómia élet és tudomány táplálkozástudomány gmo vita genomok

banan01.jpgFeltételezem, hogy mindenki evett már banánt, ám a genetikája kevéssé közismert. Az étkezési célokra használt banán, amit mi a boltban veszünk triploid, azaz minden egyes kromoszómájából három példányt tartalmaz minden egyes sejtmagja. Ennek előnye, hogy nem tartalmaz magokat, mivel a számfelező sejtosztódás végén általában életképtelen leánysejtek jönnek létre, így a banán gyakorlatilag képtelen magot hozni, vagyis ivarosan szaporodni. Valamiért senki sem nevezi ezt "terminátor technológiának" és nem is tüntet senki sem a betiltásáért, illetve hogy a gazdák kizárólag termékeny banánt ültessenek.

A termékeny banán látható ugyanis az első képen, telis-teli apró magokkal. Viszont ennek a következménye, hogy a banánt ivartalanul szaporítják, klónozással, így minden egyes banánnövény annyira hasonlít egymásra, amennyire csak lehetséges. Éppen ezért ha valamilyen betegség támadja meg a termesztett banánokat, akkor az egész fajtát letarolja, mivel kicsi a genetikai változékonyság az egyes egyedek között, amit növelni szinte lehetetlen, hiszen nem tudják mivel keresztezni a triploid növényeket. Ezek nem feltételezések, hanem történelmi tapasztalatok, a korábban szinte egyeduralkodó Gros Michel banánfajtát az ötvenes években egy gomba támadta meg (Panama betegség), ami tíz év alatt Thaiföldet kivéve az egész világon kiirtotta. A gyümölcstermesztők az egyetlen rendelkezésre álló megoldással éltek és lecserélték az ültetvényeiket egy másik banánfajtára, a Cavendishre, ami ellenállt a kórokozó gombának, bár állítólag íze meg sem közelíti a Gros Michelét. Ezt ismerjük mi mindannyian banánként, a Cavendish teszi ki a kereskedelmi célú banántermelés nagyját. Azonban a banánnemesítés azóta is folyamatos, egyrészt újabb betegségek bukkannak fel amikre a Cavendish is érzékeny, másrészt nyilván a nemesítők folyamatosan újabb, előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező banánfajták létrehozásán ügyködnek. A banánnemesítés egyik módja, hogy termékeny diploid fajtákat, amelyek minden kromoszómából kettőt tartalmaznak tetraploid fajtákkal kereszteznek, amelyek minden kromoszómájukból négyet hordoznak sejtmagonként, így a két termékeny banán utódja minden kromoszómából hármat tartalmaz majd, azaz terméketlenné válik. Viszont időnként ez a módszer nem várt meglepetésekkel szolgál, egy ilyet mesélnék el ma.

47 komment