HTML

Mijez

A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...

Utolsó kommentek

Friss topikok

Facebook

YouTube csatorna

Címkék

abiogenezis (2) adhd (1) agouti (3) agy (3) aids (2) alkohol (2) áltudományok (4) alvas (2) anatómia (8) antibiotikum (6) antidepresszáns (1) antipszichotikum (1) anyatej (1) astyanax (4) atavizmus (1) baktérium (8) ben goldacre (4) biobulvár (42) biodizájn (8) biokémia (2) bt toxin (10) cannabis (1) cb10 (1) chemoton (1) csigák (1) csokeveny szervek (12) cukorbetegség (1) daganatok (3) deextinkció (1) denisova (2) devbio101 (7) DNS (12) dohanyzas (1) ebola (2) élet és tudomány (48) elsevier (1) embryo (10) epigenetika (2) értelmes tervezés (13) értem (12) érzékelés (1) evodevo (52) evolucio (113) exobiológia (1) fajképződés (1) fehérje (4) fgf (1) filmkritika (2) first peoples (2) flagellum (2) fossziliák (17) fotók (1) foxp2 (5) génexpresszió (8) genomok (8) gensebeszet (49) george church (4) gépház (2) gmo vita (82) gomba (8) greenpeace (7) h1n1 (1) hal (1) hangya (1) háziasítás (6) hgt (9) hiv (2) homeopatia (5) homo floresiensis (5) homo neanderthalis (12) homo sapiens (4) hox (13) hülyeség (2) human (32) idegelettan (8) immun (8) impakták (8) influenza (1) intelligens tervezés (15) intelligent design (15) járvány (6) ketogén diéta (1) kettős hélix (1) kettős spirál (1) kimera (1) kitlg (2) klíma (4) kolónia (1) konvergens evolúció (4) könyvajánló (9) környezetvédelem (5) kreacionizmus (17) kutya (11) lamarck (1) lebontó folyamatok (1) lúgosítás (2) macska (1) madar (2) mamut (2) mc1r (11) meetup (31) memoria (1) méreg (3) mikrobiológia (17) mikroRNS (1) mintázatok (12) modszerek (4) molekuláris gasztronómia (18) mooc (4) mta (3) műanyag (2) myostatin (2) négyes hélix (1) neurobiológia (1) nobel díj (2) növénybiológia (1) ökológia (1) oltások (9) oltványozás (3) öregedés (2) öröklődés (11) orvoslás (1) őssejt (6) paleo diéta (5) parabiózis (1) peromyscus (3) placebo (1) polio (1) probiotikum (1) pszeudogének (6) pszichedelikumok (1) rákkutatás (11) rasszizmus (3) regeneráció (2) rendezetlen fehérjék (1) rendszertan (1) retrogén (4) RNS (3) rovarok (1) sarlatánok (1) szem (4) szendi gábor (6) szex determináció (3) szimuláció (1) táplálkozástudomány (17) tarsadalom (7) TDCS (1) természetfilm (1) transzpozon (1) tudkom (2) tudomány történet (7) tudpol (12) tükörteszt (4) velőléc (1) viselkedés (7) wnt (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Az oltás-paradoxonról tudománykommunikátor szemmel 2. A média szerepe

2015.08.24. 16:47 Kalmár Éva

Címkék: tarsadalom oltások tudpol tudkom

04_difteria_elleni_vedooltast_adnak_be_egy_7_eves_fiunak_londonban.jpg

Mi is az az oltás-paradoxon?

Az oltások által megelőzhető betegségek előfordulása illetve az ilyen betegségek által okozott halálesetek száma az elmúlt évtizedek alatt rekormélységekbe zuhant. Ezáltal a kötelező védőoltások számítanak az eddig bevezett orvosi és közegészségügyi intézkedések közül a leghatásosabbnak. Éppen emiatt a hatékonyság miatt kaphatott erőre az oltásellenesség újabb hulláma, hiszen az oltások beadását ellenzők, illetve a vacillálók közül a legtöbben soha életükben nem láttak torokgyíkos vagy vastüdőben fekvő gyereket. A Kölcsey-t megvakító himlő olyan messzinek tűnik, hogy elképzelhetetlen, ma azt bárki is megkaphatná, pedig csak 1980 óta nincs feketehimlős megbetegedés a világon. Vagyis annak ellenére, hogy a szakmabelieknek evidensnek tűnik az oltások sikere, a nagyközönség számára a pozitív hatás egyáltaltalán nem magától értetődő. Ezzel szemben viszont egyre több rémtörténet kering az oltások potenciális vagy valósnak hitt negatív hatásáról. Manapság az oltások mellékhatásainak kockázatát nagyobbnak érzékeljük, mint az általuk kivédett betegségekét, ami, mi tagadás, elég paradox helyzet [1].

A média szerepe az oltás-paradoxonban

A legtöbb ember a mainstream médiából (tévéműsorokból, rádióadásokból, újságcikkekből) nyeri a tudományos információit, ez igaz az oltások megbízhatóságának témájára is.

18 komment

Boross Péter illúziója

2015.08.21. 12:51 dolphin

Címkék: rasszizmus human biobulvár

skin_colors.jpg

Boross Péter aggódik. Aggódik, mert "az európaiaktól eltérő bőrszínű emberek érkeznek milliószámra Európába", ráadásul ezeknek az embereknek másak "a biológiai, genetikai adottságaik is". Sok minden miatt lehet okkal aggasztónak találni a napi többezer menekült érkezését (tegyük hozzá, ez ráadásul nem kor és hely specifikus probléma: nagy menekülthullámok érkezésekor a fogadó országokban mindig voltak feszültségek), de a Boross által kiemelt bőrszín és genetikai adottság aligha tartozik ide. Ráadásul sajnos az ilyen, szalonrasszizmusba hajló, irracionális félelmeket tápláló nézetek egész biztosan nem visznek közelebb a probléma megoldásához, csak nehezítik azt. 

59 komment

Jön, jön, jön - CB10, avagy így öregszünk mi

2015.08.16. 21:56 dolphin

Címkék: gépház cb10

number-10-by-andrew-lewin-creative-commons-license-flickr.jpg

Kicsit ijesztő leírni, de lassan szó szerint évtizedes múltra tekint vissza a blog - olyannyira, hogy október 31-én pont 10 éve lesz annak, hogy az első posztot kilőttem az éterbe. Ezalatt sok minden történt velünk is, veletek is, meg úgy átlalában a körülöttünk levő világgal. Nehéz elmondani, hogy mit vártunk akkor a blogtól, így azt is lehetetlen megítélni, hogy beváltotta-e a korabeli reményeinket ez a dolog. Ami számomra talán a legmeglepőbb lett, hogy az utóbbi években hány szakmabelitől hallottam vissza, hogy rendszeres olvasónk lett.

Egyelőre nekünk is homályosak az elképzeléseink, miként is szeretnénk két és fél hónap múlva ezt a szülinapot megünnepelni, de ha terveink megvalósulnak, akkor ebben a legfontosabb szerepe a (törzs)olvasóinknak lenne. Akár úgy, hogy leírják/leírjátok melyik volt a kedvenc posztotok és miért, akár, ha vállalkoztok arra, hogy ha netalán lesz egy IRL dzsembori, hogy ott elmondtok röviden egy sztorit, amiből szerintetek remek poszt lehetett volna a blogban. Akinek lenne ihlete bármelyik dologhoz, az írjon a dolphinm kukakc gmail pont com-ra, úgy, hogy a tárgyba azt is beleírja, hogy "CB10".

(A kép forrása: Andrew Lewin - Flickr)

3 komment

Tökéletesen hatékony oltás az ebola ellen?

2015.08.16. 20:40 dolphin

Címkék: mikrobiológia járvány human ebola

afp-ebola_vaccination.jpg

Ha pusztán a statisztikákat nézzük, akkor is látható, hogy az ebola visszahúzódóban van Afrikában. Ugyanakkor ehhez a ponthoz nem "csak úgy" jutottunk, hanem rengeteg pénz, energia és számtalan orvos és egyéb egészségügyi alkalmazott áldozatkészsége (nagyon sokan közülük is meghaltak a járvány alatt) rejlik a javuló statisztikák mögött. Épp ezért azt is tudjuk, nem ülhetünk ölbe tett kézzel, hanem nagyon is résen kell lenni, hiszen a pusztító vírus könnyen újból felütheti a fejét, ha azok az intézkedések, amelyek a visszaszorulását okozták, lankadnának.

1 komment

Mik azok a GMOk? Reloaded

2015.07.29. 20:29 Sexcomb

Címkék: molekuláris gasztronómia élet és tudomány táplálkozástudomány gensebeszet gmo vita tudomány történet

Már régebben pedzegettem, hogy a GMO vita résztvevőinek túlnyomó többsége egyszerűen nem tudja, mik is azok a GMOk amiről szó van. Éppen ezért írtam egy felvilágosító jellegű összefoglalót, de kicsit hosszú lett, úgyhogy nem fogom blogbejegyzésként kirakni. Ellenben pdf állományként iderakom, ha esetleg van, aki művelődni szeretne, annak jó olvasgatást!

Mik azok a GMOK?

Szólj hozzá!

Használjatok napkrémet

2015.07.29. 20:21 dolphin

Címkék: rákkutatás öregedés

ezgif_com-resize.gif„Használjatok napkrémet. Ha csak egyetlen egy tanácsot adhatnék a jövőre nézve, a napkrém lenne az. Amíg a napkrém hosszútávú védőhatása kutatók által bizonyított tény, addig a többi tanácsomnak nincs megbízhatóbb alapja, mint saját élettapasztalatom.”

Mary Schmich 1997-es publicisztikája egyike azoknak a szövegeknek, amelyek időről-időre új életre kelnek az interneten. (Bár gyakran, tévesen, Kurt Vonnegutnak tulajdonítják.) A közhelyes életbölcsességeket felsoroló írásnak nem sok helyet tudnák egy tudományos blogban találni – kivéve a bevezetőjének, ami nemcsak, hogy igaz, de így nyár közeledtével aktuális is.

2 komment · 1 trackback

Az "Ősi Ember" és társai - kik lehettek az első amerikaiak?

2015.07.29. 10:42 dolphin

Címkék: homo sapiens fossziliák first peoples

ancient_one_skull.pngHa a korábbi genetikai vizsgálatokat nézzük, az amerikai kontinensek eredeti, Homo sapiens által történő benépesítése viszonylag jól visszakövethető eseménynek tűnik, hiszen mind a mitokondriális DNS, mind a genomi szekvenciák azt mutatják, hogy egy É-Ázsiából származó populáció kolonizálta a két kontinenst, fokozatosan, dél felé haladva. A kolonizáció kezdete is jól definiálható eseményhez köthető: a legutóbbi jégkorszak alatt a világóceán szintje alacsonybban volt, így a Bering-szoros egy hidat képezett Ázsia és É-Amerika között, amelyen a világ benépesítésén tüsténkedő H. sapiens-ek is átjutottak.

Ezután azonban egy igazi jégfal állta útjukat: pont a jégkorszak miatt a mai Kanadát áthatolhatatlan jégpáncél fedte, így a kontinens további kolonizására még várniuk kellett, mígnem megnyílt a délre vezető út - évszázadokkal később. Ez a mai "kanonikus" eredettörténet, de ennek - eddig - azért akadtak bírálói is, akik szerint a szárazföldi hódítás előtt akár évszázadokkal, a partok mentén hajózva egy másik populáció már "előkolonizálta" a területet és a később érkezők tulajdonképpen már nem is az első telepesek lehettek.

1 komment

Őskori szerelemről tanúskodik a Csontok barlangja

2015.07.26. 16:05 dolphin

Címkék: homo sapiens evolucio homo neanderthalis fossziliák first peoples

oase_neanderthal-530x267.jpgAz elmúlt évek egyik nagy fegyverténye a molekuláris biológiában az archaikus DNS vizsgálatok szárnyalása volt, az újgenerációs szekvenálási eljárások (NGS) szította "forradalmi" hangulatban.

Ezeknek a vizsgálatoknak köszönhetően, most már pontosan ismerjük a "legközelebbi" unokatestvérünk, a neandervölgyi ember (Homo neanderthalis) genomját is, és mára azt is sikerült rekonstruálni, hogy miképp hibridizáltak a Közel-Keletre érkező modern Homo sapiens-ek és az akkor már ott élő neandervölgyi emberek, illetve az is látható, hogy a sikeres utódnemzés ellenére a két csoport között minden valószínűség szerint elegenedő különbség volt, hogy külön fajokról beszélhessünk.

Szólj hozzá!

Kilóg a kígyóláb - 3.

2015.07.25. 10:22 dolphin

Címkék: evolucio fossziliák

tetrapodophis_pic.jpgAzt, hogy a kígyók négylábú hüllő-ősöktől származnak nem csak azért tudjuk, mert a klasszikus és molekuláris törzsfák egyaránt a Tetrapoda csoportba helyezik őket, hanem ezt bizonyítják az embrionálisan megjelenő (majd elsorvadó) végtagbimbók, a boák csökevényes hátsó medenceöve, az időről-időre megfigyelhető végtag-atavizmusok is, na meg persze az eddig ismert fosszíliák is szépen tükrözik a lábak elvesztésének állomásait.

Most épp ez utóbbi ismeretanyag gazdagodott egy új, fantasztikusan szép adatponttal (már ha elfogadjuk a szerzők érvelését - de erről majd a végén).

Az aktuális Science lapjain jelent meg egy cikk, ahol a korai Kréta időszakban, a Gondwana területén élő, kígyószerű, több mint 270 csigolyát számláló, de ugyanakkor négy lábbal is rendelkező lényt írnak le. A fosszília feltehetően Brazíliából került elő - azért csak feltehetően, mert igazából egy magángyűjteményben leltek rá, és a környező kőzet alapján lehet csak a Brazil származást valószínűsíteni.

1 komment

A hagyományos növénytermesztés veszélyei - 11. Az édesburgonya

2015.07.23. 22:27 Sexcomb

Címkék: élet és tudomány gensebeszet gmo vita

edesburgonya.jpgAki kerülni szeretné azokat a növényeket, amelyek idegen géneket tartalmaznak, az könnyen bajba kerülhet, mivel sajnos rengeteg növényfajta genomjáról semmit sem tudunk, pedig ismert hogy lapulhatnak itt-ott váratlan meglepetések. Engem nagyon érdekelne, mit tesz egy GMO ellenző, ha kiderül, hogy egy növény, amit eddig fogyasztott baktériumokból származó géneket is tartalmaz?

A mai találat az édesburgonya, ami neve ellenére nem rokona a burgonyának, Magyarországon nem is különösebben ismert. A mai cikk szerzői az édesburgonya genomot szekvenálva figyeltek föl rá, hogy egyes szakaszok baktérium génekre hasonlítanak, mégpedig Agrobacteriumok génjeire. Régebben írtunk már az Agrobacterium tumefaciensről, ami a természetben életvitelszerűen baktérium génekkel bombázza a növények genomját. Úgy tűnik itt is ez történt, a baktérium bejuttatta a génjeit az édesburgonya genomjába, mégpedig a genom két különböző pontjára, ez látható az első ábrán.

Ami érdekes, hogy az egyik baktériumból származó DNS szakasz egy korábban vélhetőleg működő növényi génbe ült bele, elrontva azt, de felhasználva a szabályozóelemeit, így a baktérium gének kifejeződnek a növényi sejtekben is, a gyökérben, a levélben és a raktározószövetekben is, vagyis aki édesburgonyát fogyaszt, az bizony olyan növényt eszik, ami baktérium géneket fejez ki, amelyek az első ábrán IBT-DNA-1 néven szerepelnek. Ezt a beépülést minden vizsgált édesburgonya törzs tartalmazta, azonban a közeli rokon egyéb növények nem, így vélhetőleg a háziasítás során kerülhetett a genomba.

Ez elég szép példája annak, hogy bizony tízezer évvel ezelőtt is úgy nemesítettünk, hogy baktérium géneket tömködtünk a haszonnövényeink genomjába, úgyhogy aki fél a transzgénikus növényektől, az újabb élelmiszert kell hogy elkerüljön mostantól.


Kyndt, T., Quispe, D., Zhai, H., Jarret, R., Ghislain, M., Liu, Q., ... & Kreuze, J. F. (2015). The genome of cultivated sweet potato contains Agrobacterium T-DNAs with expressed genes: An example of a naturally transgenic food crop. Proceedings of the National Academy of Sciences, 112(18), 5844-5849.

Szólj hozzá!