HTML

Mijez

A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...

Utolsó kommentek

  • Komavary: Érdekes mellékszál: ciencia.estadao.com.br/blogs/herton-escobar/author-of-4-legged-snake-paper-defies-brazilian-fossil-laws/ (2015.07.27. 10:37) Kilóg a kígyóláb - 3.
  • Uf: Nem csak a GMO szabályozással van a gond. Hanem a gének levédetésével is jogilag. Ezt senki sem tudja értékesíteni mint módosítás és nem is bizonyítható ha valaki tovább tenyésztette és eladta. Vagy... (2015.07.26. 14:52) Malackettőpontnulla
  • fordulo_bogyo: @Robur: Meg kell nezni, hogyna keszitettek. Komolyan. ez az egyetlen megbizhato eljaras. A kesztermekrol bizonos (ismert) esetekben lehet valoszinusiteni, de epp, mert nincs elvi kulonbseg egy GMO e... (2015.07.23. 22:46) Malackettőpontnulla
  • fordulo_bogyo: @Robur: Nem lehet. Elvileg nem lehet, csak ugy, ha figyeled, hogyan keszul. ha kesz van, senki nem tudja megmondani biztosra. (2015.07.23. 22:46) Malackettőpontnulla
  • Untermensch4: @Sexcomb: Fordítva, a véletlen mutációs változat a tökéletes (ami nyilván megállapítható azzal a titkos mérési módszerrel) és a GMO-verzió tökéletlenebb... :) Merthogy amit te véletlen mutációnak hí... (2015.07.23. 22:46) Malackettőpontnulla
  • Utolsó 20

Friss topikok

  • Komavary: Érdekes mellékszál: ciencia.estadao.com.br/blogs/herton-escobar/author-of-4-legged-snake-paper-def... (2015.07.27. 10:37) Kilóg a kígyóláb - 3.
  • Uf: Nem csak a GMO szabályozással van a gond. Hanem a gének levédetésével is jogilag. Ezt senki sem tu... (2015.07.26. 14:52) Malackettőpontnulla
  • Komavary: @Caenorhabditis elegans: " De azért inkább tűnjön el, mint hogy néhány érdekelt cég ráállítson e... (2015.07.14. 15:06) Könyvhét - 2015.
  • pounderstibbons: Szent kleofás! Népszerű, okos és művelt celebjeink (celebek kedvéért: irónia!) között is szedi ál... (2015.07.12. 21:29) Már jönnek is a genetikailag módosított emberek?
  • Sexcomb: @Komavary: @Komavary: Hát, várnék még vele egy kicsit, legalább amíg a cikk kijön. Fogalmazzunk ú... (2015.06.08. 20:27) Mire jó a GMO? 25. - Rizs

Facebook

YouTube csatorna

Címkék

abiogenezis (2) adhd (1) agouti (3) agy (3) aids (2) alkohol (2) áltudományok (4) alvas (2) anatómia (8) antibiotikum (6) antidepresszáns (1) antipszichotikum (1) anyatej (1) astyanax (4) atavizmus (1) baktérium (8) ben goldacre (4) biobulvár (41) biodizájn (8) biokémia (2) bt toxin (10) cannabis (1) chemoton (1) csigák (1) csokeveny szervek (12) cukorbetegség (1) daganatok (3) deextinkció (1) denisova (2) devbio101 (7) DNS (12) dohanyzas (1) ebola (1) élet és tudomány (47) elsevier (1) embryo (10) epigenetika (2) értelmes tervezés (13) értem (12) érzékelés (1) evodevo (52) evolucio (113) exobiológia (1) fajképződés (1) fehérje (4) fgf (1) filmkritika (2) first peoples (1) flagellum (2) fossziliák (16) fotók (1) foxp2 (5) génexpresszió (8) genomok (8) gensebeszet (48) george church (4) gépház (1) gmo vita (81) gomba (8) greenpeace (7) h1n1 (1) hal (1) hangya (1) háziasítás (6) hgt (9) hiv (2) homeopatia (5) homo floresiensis (5) homo neanderthalis (12) homo sapiens (3) hox (13) hülyeség (2) human (30) idegelettan (8) immun (8) impakták (8) influenza (1) intelligens tervezés (15) intelligent design (15) járvány (5) ketogén diéta (1) kettős hélix (1) kettős spirál (1) kimera (1) kitlg (2) klíma (4) kolónia (1) konvergens evolúció (4) könyvajánló (9) környezetvédelem (5) kreacionizmus (17) kutya (11) lamarck (1) lebontó folyamatok (1) lúgosítás (2) macska (1) madar (2) mamut (2) mc1r (11) meetup (31) memoria (1) méreg (3) mikrobiológia (16) mikroRNS (1) mintázatok (12) modszerek (4) molekuláris gasztronómia (17) mooc (4) mta (3) műanyag (2) myostatin (2) négyes hélix (1) neurobiológia (1) nobel díj (2) növénybiológia (1) ökológia (1) oltások (8) oltványozás (3) öregedés (1) öröklődés (11) orvoslás (1) őssejt (6) paleo diéta (5) parabiózis (1) peromyscus (3) placebo (1) polio (1) probiotikum (1) pszeudogének (6) pszichedelikumok (1) rákkutatás (10) rasszizmus (2) regeneráció (2) rendezetlen fehérjék (1) rendszertan (1) retrogén (4) RNS (3) rovarok (1) sarlatánok (1) szem (4) szendi gábor (6) szex determináció (3) szimuláció (1) táplálkozástudomány (16) tarsadalom (6) TDCS (1) természetfilm (1) transzpozon (1) tudkom (1) tudomány történet (6) tudpol (11) tükörteszt (4) velőléc (1) viselkedés (7) wnt (1) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Őskori szerelemről tanúskodik a Csontok barlangja

2015.07.26. 16:05 dolphin

Címkék: homo sapiens evolucio homo neanderthalis fossziliák first peoples

oase_neanderthal-530x267.jpgAz elmúlt évek egyik nagy fegyverténye a molekuláris biológiában az archaikus DNS vizsgálatok szárnyalása volt, az újgenerációs szekvenálási eljárások (NGS) szította "forradalmi" hangulatban.

Ezeknek a vizsgálatoknak köszönhetően, most már pontosan ismerjük a "legközelebbi" unokatestvérünk, a neandervölgyi ember (Homo neanderthalis) genomját is, és mára azt is sikerült rekonstruálni, hogy miképp hibridizáltak a Közel-Keletre érkező modern Homo sapiens-ek és az akkor már ott élő neandervölgyi emberek, illetve az is látható, hogy a sikeres utódnemzés ellenére a két csoport között minden valószínűség szerint elegenedő különbség volt, hogy külön fajokról beszélhessünk.

Szólj hozzá!

Kilóg a kígyóláb - 3.

2015.07.25. 10:22 dolphin

Címkék: evolucio fossziliák

tetrapodophis_pic.jpgAzt, hogy a kígyók négylábú hüllő-ősöktől származnak nem csak azért tudjuk, mert a klasszikus és molekuláris törzsfák egyaránt a Tetrapoda csoportba helyezik őket, hanem ezt bizonyítják az embrionálisan megjelenő (majd elsorvadó) végtagbimbók, a boák csökevényes hátsó medenceöve, az időről-időre megfigyelhető végtag-atavizmusok is, na meg persze az eddig ismert fosszíliák is szépen tükrözik a lábak elvesztésének állomásait.

Most épp ez utóbbi ismeretanyag gazdagodott egy új, fantasztikusan szép adatponttal (már ha elfogadjuk a szerzők érvelését - de erről majd a végén).

Az aktuális Science lapjain jelent meg egy cikk, ahol a korai Kréta időszakban, a Gondwana területén élő, kígyószerű, több mint 270 csigolyát számláló, de ugyanakkor négy lábbal is rendelkező lényt írnak le. A fosszília feltehetően Brazíliából került elő - azért csak feltehetően, mert igazából egy magángyűjteményben leltek rá, és a környező kőzet alapján lehet csak a Brazil származást valószínűsíteni.

1 komment

A hagyományos növénytermesztés veszélyei - 11. Az édesburgonya

2015.07.23. 22:27 Sexcomb

Címkék: élet és tudomány gensebeszet gmo vita

edesburgonya.jpgAki kerülni szeretné azokat a növényeket, amelyek idegen géneket tartalmaznak, az könnyen bajba kerülhet, mivel sajnos rengeteg növényfajta genomjáról semmit sem tudunk, pedig ismert hogy lapulhatnak itt-ott váratlan meglepetések. Engem nagyon érdekelne, mit tesz egy GMO ellenző, ha kiderül, hogy egy növény, amit eddig fogyasztott baktériumokból származó géneket is tartalmaz?

A mai találat az édesburgonya, ami neve ellenére nem rokona a burgonyának, Magyarországon nem is különösebben ismert. A mai cikk szerzői az édesburgonya genomot szekvenálva figyeltek föl rá, hogy egyes szakaszok baktérium génekre hasonlítanak, mégpedig Agrobacteriumok génjeire. Régebben írtunk már az Agrobacterium tumefaciensről, ami a természetben életvitelszerűen baktérium génekkel bombázza a növények genomját. Úgy tűnik itt is ez történt, a baktérium bejuttatta a génjeit az édesburgonya genomjába, mégpedig a genom két különböző pontjára, ez látható az első ábrán.

Ami érdekes, hogy az egyik baktériumból származó DNS szakasz egy korábban vélhetőleg működő növényi génbe ült bele, elrontva azt, de felhasználva a szabályozóelemeit, így a baktérium gének kifejeződnek a növényi sejtekben is, a gyökérben, a levélben és a raktározószövetekben is, vagyis aki édesburgonyát fogyaszt, az bizony olyan növényt eszik, ami baktérium géneket fejez ki, amelyek az első ábrán IBT-DNA-1 néven szerepelnek. Ezt a beépülést minden vizsgált édesburgonya törzs tartalmazta, azonban a közeli rokon egyéb növények nem, így vélhetőleg a háziasítás során kerülhetett a genomba.

Ez elég szép példája annak, hogy bizony tízezer évvel ezelőtt is úgy nemesítettünk, hogy baktérium géneket tömködtünk a haszonnövényeink genomjába, úgyhogy aki fél a transzgénikus növényektől, az újabb élelmiszert kell hogy elkerüljön mostantól.


Kyndt, T., Quispe, D., Zhai, H., Jarret, R., Ghislain, M., Liu, Q., ... & Kreuze, J. F. (2015). The genome of cultivated sweet potato contains Agrobacterium T-DNAs with expressed genes: An example of a naturally transgenic food crop. Proceedings of the National Academy of Sciences, 112(18), 5844-5849.

Szólj hozzá!

Malackettőpontnulla

2015.07.10. 10:35 dolphin

Címkék: gmo vita myostatin

mstn-pig.jpegAz elmúlt évek GMO vitáiban vissza-visszatérő motívum volt (a mir részünkről mindenképpen), hogy csak idő kérdése és megjelennek azok a modern genom-editálási technikákkal létrrehozott élőlények, ahol annyira banális a változtatás (praktikusan pl. egy gén elrontása), hogy markerk-gének hiányában utólag tulajdonképpen egyszerűen eldönthetetlen, hogy egy természetes mutációval állunk szemben vagy emberi bevatkozással. És akkor ki lehet dobni az egész kínkeservesen felépített szabályozási kártyavárat, amit eddig is csak biológiai fogalmak megerőszakolásával lehetett fenntartani.

6 komment

Könyvhét - 2015.

2015.06.05. 00:04 dolphin

Címkék: könyvajánló

konyvhet2015.png

A napokban startol a 86. Ünnepi Könyvhét, mi pedig, most már lassan hagyományos módon, egy könyvajánlós poszttal kedveskedünk nektek. Sajnos kicsit az is hagyomány hogy nem csak (sőt, elsősorban nem) magyar könyvekről van szó, ugyanis a nívós tudományos-ismeretterjesztő irodalomnak csak nagyon kis szelete kerül lefordítása évről-évre, így még mindig ott tartunk, hogy választhatunk, éveket várunk az igazán jó művek magyar változatáért, vagy egyszerűen megvesszünk angolul/németül/hollandul stb. Bár a BookDepository és Amazon világában ez már nem is akkora gond :-). (Mivel ez egy sokszerzős poszt, az egyes ajánlók végén ott találjátok, hogy melyikünk is írta az adott ajánlást.)

8 komment

Hogyan és minek "klónozzunk" "mamutot"?

2015.05.28. 09:26 dolphin

Címkék: mamut gensebeszet deextinkció

woolly-mammoth-model_82791_1.jpgKevés ma már nem élő állat képes annyi embert izgalomba hozni, mint a mamut. És valahogy az első befagyott mamutok felfedezése óta tartja magát a remény/vágy, hogy egyszer fel tudjuk majd támasztani ezeket a különleges, szőrös elefántokat.

Fél éve írtam ezekről a törekvésekről, illetve arról, hogy ezek közül is a legígéretesebb nem is annyira mamut-klónozással érne fel, mint egyszerűen az ázsiai elefánt "mamutosításával". (Közben a kolléga is írt erről röviden a ScienceMeetup blogján.)

Utóbbi azt jelentené, zanzásítva, hogy a mamut-genom ismeretében meg tudjuk mondani, hogy hol vannak azok a mutációk, amelyek megkülönböztették ezeket az egykor élt lényeket mai rokonaiktól, és ezeket a változásokat aztán bevinnénk az elefánt genomba; a sejteket felhasználnánk egy kiméra-elefánt létrehozására, és ha annak az ivarvonalába bekerülnek, akkor a következő generációban már részben "mamutosított" elefántok születnének.

8 komment

Brewing Bad: lassan ránkvirrad a házi morfintermelés kora

2015.05.26. 23:08 dolphin

Címkék: gensebeszet

morphine_vial.jpg

Az "Egy enzim-kapcsolt bioszenzor, amely lehetővé teszi, hogy élesztő glükózból (S)-retikulint állítson elő" nem tipikusan az a cím, ami sokakat lázba hozna. Mégis, a Nature Chemical Biology napokban megjelent cikke miatt főhet most a kábítószer-felügyelteken dolgozók feje, ugyanis a korábbi ismereteinkkel kiegészítve, a cikk által elmondottak alapján, hamarosan (elvileg) akár a sörfőzés egyszerűségével lehet házilag morfint készíteni. Onnan pedig már csak egy lépés az egyik legveszélyesebb morfinszármazék, a heroin.

1 komment

Már jönnek is a genetikailag módosított emberek?

2015.05.25. 23:26 dolphin

Címkék: human gensebeszet

tri_pronuclear.jpg

Futótűzként járta ma be a tudomány rovatokat, hogy kínai kutatók megcsinálták az első genetikailag módosított emberi embriókat, ahogy azt már hetekkel ezelőtt sejteni lehetett. A viszonylag obskurus Protein & Cell című szaklapban megjelent tanulmányt elolvasva, azonban egész biztos nem kell attól tartanunk, hogy holnaptól beindul az emberi génmódosítás nagyüzemben (bár úgy tűnik Kínában van valamiféle akarat erre). Sőt egyelőre ezek az eredmények, ahogy azt a Nature News-nak nyilatkozó kutatók is hangsúlyozták, inkább azt támasztják alá, hogy az egy hónappal ezelőtt meghirdetett moratóriumnak nagyon is itt van az ideje.

A két nagy szaklap, a Science és a Nature által is visszadobott cikk ugyanis a nagyfokú etikai aggályokon kívül is túl sok kérdést hagy nyitva. Amit talán a legfontosabb hangsúlyozni, hogy nem valódi, életképes (diploid) emberi embriókon zajlott a kísérlet, hanem olyan "selejtes", in vitro megtermékenyítési procedúrából (IVF) származó zigótákon, amelyeket két hímivarsejt is megtermékenyített, ezáltal másfélszer akkora a genetikai állományuk, mint egy normális egyednek, így biztos életképtelenek.

8 komment

Impakták - mea culpa

2015.05.20. 22:48 dolphin

Címkék: természetfilm cannabis pszichedelikumok impakták áltudományok

Nem voltam elég jó reklámozója saját termékemnek így már több hónapos lemaradást kell most gyorsan pótolnom, de akkor legyenek azért itt is meg:

 - két hónappal ezelőtt Szummer Csabával beszégettem a pszichedelikus szerek hatásairól és történetükről...:

Szólj hozzá!

Mire jó a GMO? 25. - Rizs

2015.05.19. 23:22 Sexcomb

Címkék: gensebeszet gmo vita

rizsimmun.jpgA növényekben is kifejezetten hatékony immunrendszer működik, amely megvédi őket a környezetükben hemzsegő mikróbák többségétől. A növényi kórokozók azok a különleges élőlények, amelyek valamilyen módon ki tudják cselezni egy-egy növényfaj védekezőrendszerét, ezek okoznak gazdasági károkat. Kézenfekvő módszer lenne növények immunrendszerét megerősítve védekezni a mezőgazdasági kártevők ellen, manapság ezek a beavatkozások már gyakorlatilag rutinfeladatnak számítanak. A mai példánk ismét Kínából származik, nem meglepő módon rizzsel dolgoztak a szerzők.

Egyszerűen fogtak egy baktériumokat felismerő fehérjét kódoló gént a lúdfűből, az AtEFR -t és a rizs genomba juttatva kifejeztették a rizsben. Ez után kipróbálták, hogyan viselik az Acidovorax avenae subsp. avenae baktériumfertőzést. Nem meglepő módon a transzgénikus rizsnövények nagyobb hányada élte túl a fertőzést (jobb oldali grafikon) és átlagosan magasabbra nőttek (bal oldali grafikon), mint a szülői törzs egyedei. Úgy tűnik a transzgén valamennyire megvédte a rizst ettől a baktériumfertőzéstől.

Ez egy újabb egyszerű megoldás, ami azonnal látható gyakorlati haszonnal jár. Újra Kínából.


Lu, F., Wang, H., Wang, S., Jiang, W., Shan, C., Li, B., Yang, J., Zhang, S., Sun, W., 2015. Enhancement of innate immune system in monocot rice by transferring the dicotyledonous elongation factor Tu receptor EFR. J. Integr. Plant Biol. n/a–n/a. doi:10.1111/jipb.12306

2 komment