HTML

Mijez

A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...

Utolsó kommentek

  • Untermensch4: @Krisztoforo: Kösz a célpontot, az az utolsó fénykép önmagában megér némi ellentrollkodást :) (2015.02.22. 21:38) Mire jó a GMO? 23.B - Arctic Apple - Neal Carter válaszol
  • Krisztoforo: Ha derülni akartok: vigyazo.blog.hu/2015/02/20/szupergyomok_ugy_nonek_mint_egy_horrorfilmben Egy kis homály oszlatás nem lenne káros arrafelé, ha kapható valaki ilyen nemes gesztusra, persze nép nev... (2015.02.22. 08:20) Mire jó a GMO? 23.B - Arctic Apple - Neal Carter válaszol
  • Untermensch4: "Természetes génmódosítás esetében azonban mindezzel nem kell számolni, sőt, megkockáztatom, hogy ha egy pszoralén-szintáz csendesített (azaz pszoralén-mentes) GM-zellert akarnék a piacra dobni, att... (2015.02.20. 10:28) GMO-s lábjegyzetek
  • Sexcomb: @Koopac: Nem a horizontális géntranszfer miatt, amennyire tudom, az összes eddig talált glifozátellenálló gyom a nulláról evolvált, egyik sem tartalmaz megszökött transzgént. "Kérdés, hogy egy kilá... (2015.02.20. 08:34) Mire jó a GMO? 21. - A foszfor
  • Komavary: "egy mai almáskertben elhanyagolható a szerepe." " In a modern orchard environment, it has little or no role." Kapcsford: a neonikotinoidok és/vagy az alar mellett. (Viszont ha jól értem, a difenil... (2015.02.20. 08:07) Mire jó a GMO? 23.B - Arctic Apple - Neal Carter válaszol
  • Utolsó 20

Friss topikok

Facebook

YouTube csatorna

Címkék

abiogenezis (2) adhd (1) agouti (3) agy (3) aids (2) alkohol (2) áltudományok (2) alvas (2) anatómia (8) antibiotikum (6) antidepresszáns (1) antipszichotikum (1) anyatej (1) astyanax (4) atavizmus (1) baktérium (8) ben goldacre (4) biobulvár (38) biodizájn (8) biokémia (2) bt toxin (10) chemoton (1) csigák (1) csokeveny szervek (12) cukorbetegség (1) daganatok (3) denisova (2) devbio101 (7) DNS (12) dohanyzas (1) ebola (1) élet és tudomány (45) elsevier (1) embryo (10) epigenetika (2) értelmes tervezés (13) értem (12) érzékelés (1) evodevo (48) evolucio (100) exobiológia (1) fajképződés (1) fehérje (4) filmkritika (2) flagellum (2) fossziliák (14) fotók (1) foxp2 (5) génexpresszió (8) genomok (7) gensebeszet (41) george church (3) gépház (1) gmo vita (75) gomba (7) greenpeace (7) h1n1 (1) hal (1) hangya (1) háziasítás (6) hgt (8) hiv (2) homeopatia (5) homo floresiensis (5) homo neanderthalis (11) homo sapiens (2) hox (13) hülyeség (2) human (21) idegelettan (8) immun (8) impakták (7) influenza (1) intelligens tervezés (15) intelligent design (15) járvány (5) ketogén diéta (1) kettős hélix (1) kettős spirál (1) kimera (1) kitlg (2) klíma (4) kolónia (1) konvergens evolúció (4) könyvajánló (8) környezetvédelem (5) kreacionizmus (17) kutya (11) lamarck (1) lebontó folyamatok (1) lúgosítás (2) macska (1) madar (1) mamut (1) mc1r (11) meetup (28) memoria (1) méreg (3) mikrobiológia (15) mikroRNS (1) mintázatok (12) modszerek (4) molekuláris gasztronómia (16) mooc (4) mta (3) műanyag (2) myostatin (1) négyes hélix (1) nobel díj (2) növénybiológia (1) ökológia (1) oltások (6) oltványozás (3) öregedés (1) öröklődés (11) orvoslás (1) őssejt (6) paleo diéta (5) parabiózis (1) peromyscus (3) placebo (1) polio (1) probiotikum (1) pszeudogének (6) rákkutatás (9) rasszizmus (2) regeneráció (2) rendezetlen fehérjék (1) rendszertan (1) retrogén (4) RNS (3) rovarok (1) sarlatánok (1) szem (1) szendi gábor (6) szex determináció (3) szimuláció (1) táplálkozástudomány (15) tarsadalom (6) TDCS (1) tudomány történet (5) tudpol (9) tükörteszt (4) viselkedés (7) Címkefelhő

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Sörélesztő-evolúció és Impakták VII.

2015.03.01. 15:55 dolphin

Címkék: alkohol evolucio impakták

A februári Impakták második interjújában a sörkészítésről beszélünk és ennek apropóján van két érdekesség, ami nem fért bele az interjúba, de azért érdemes róla egy kicsit beszélni.

Szólj hozzá!

Mire jó a GMO? 23.B - Arctic Apple - Neal Carter válaszol

2015.02.20. 00:20 Sexcomb

Címkék: élet és tudomány táplálkozástudomány gensebeszet gmo vita

yhkhgd9.jpgLegutóbb az Arctic Apple nevű almáról írtunk, amihez sok kérdés érkezett, de egészen váratlanul a reddit oldalán lakossági fórumot tartott Neal Carter, az Arctic Apple készítője is, úgyhogy inkább a hozzá intézett kérdésekből és a rájuk adott válaszokból fordítanék le párat, hogy igazán tiszta forrásból olthassátok tudásszomjatokat.

3 komment

GMO-s lábjegyzetek

2015.02.19. 23:17 dolphin

Címkék: gmo vita

psoralen_mutagen.pngA héten GMO-s témakörben beszélgettem Joós Andreával a Klubrádió "Többet ésszel" műsorában (itt hallgatható a dolog, kb 5. perctől kezdve), és ugyan az interjúban új, ahhoz képest amit korábban már az egykori Hírszerzőn, illetve a ScienceMeetup-on leírtam, illetve a tavalyi szegedi Szkeptikus Konferencián elmondtam, nem hangzott el, pár dolog még a beszélgetés előtt eszembe jutott és ezeket talán érdemes leírni.

Egyrészt, az klubrádiós szöveg apropóján: a zebradánió nyilván faj és nem "fajta", és egy helyen antibiotikumot mondok antibiotikum-rezisztencia gén helyett, ez mindkettő roppant kínos, elnézést :-(.

A másik rész azonban ahhoz kapcsolódna, amit nagyon röviden az interjúban is érintünk: vagyis, hogy a világban sok helyen a Bt-toxin növények nem a semmi helyett jelentek meg, hanem korábbi (természetes) takarmánynövényeket helyettesítettek, amiket azonban nagyon sokszor elképesztően káros rovarirtókkal permeteztek. Ez legszemléletesebben egy tavalyi Michael Specter jegyezte New Yorker cikkben (Seeds of doubt) van leírva, indiai farmerek példáján keresztül. Nem véletlenül persze, mert ha megnézzük a legelterjedtebb Indiában használatos rovarirtókat, akkor csak kapkdojuk a fejünket, hogy melyik a legdurvább, legkarcinogénebb szer. A legelterjedtebb endoszulfán például nem szimplán toxikus, de fejlődési, reproduktív, hormonális, neurológiai mellékhatások egész tárházát okozza emberben. Nyilván, a farmerek nem valami különleges mazochista kultusz tagjai, de az olcsó off-patent szerek ilyenek - és ha ezt okozzák az emberben el lehet képzelni a hatásukat a lokális biodiverzitásra. E helyett, és ez aligha vitatható, az emlősökre nem, és a rovarokra is csak korlátozottan toxikus Bt-toxin kifejezett felüdülés. 

1 komment

Hegyescsőrű, mint a pinty - 2.

2015.02.17. 21:18 dolphin

Címkék: evolucio evodevo

darwin_s_finches_by_gould.jpgSzinte napra pontosan Darwin közelmúltbeli szülinapjára tette fel honlapjára a Nature azt a cikket, amit az egykori természettudós minden bizonnyal nagy élvezettel olvasott volna, hiszen egyik kedvenc állatcsoportjáról, a galapagosi pintyekről van benne szó.

Pontosabban a cikk tárgya 120 (igen, százhúsz), a legkülönbözőbb fajokhoz tartozó egyed genomszekvenciájának meghatározása és azok összevetése.

Ez gigászi mennyiségű adat és bőven lehet benne érdekes dolgokra lelni, mind arra vonatkozóan, hogy miként zajlott ezeknek a fajoknak a speciációja, mind arról, hogy az ikonikus csőrformák változása milyen DNS-szintű változásokra vezethető vissza.

Szólj hozzá!

Mire jó a GMO? 23. - Arctic alma

2015.02.15. 11:31 Sexcomb

Címkék: molekuláris gasztronómia élet és tudomány táplálkozástudomány biobulvár gensebeszet gmo vita biodizájn

arctic_granny_and_golden-300x250.pngAz USA Földművelésügyi Minisztériuma (USDA - US Department of Agriculture) pénteken nagy jelentőségű bejelentést tett: Két új, GM-almafajtát teljesen szabadon termeszthetővé nyilvánított, ezek Arctic Granny és Arctic Golden néven kerülnek majd forgalomba. Számunkra ez a hír több okból is érdekes, ugyanis elég jól rávilágít a jelenlegi GM-szabályozás idióta voltára.

Az Arctic találmány pofonegyszerű, ha megsértesz egy almát, egy polifenol oxidáz (PPO) nevű enzim elbontja a sérülés helyén található polifenolokat, így védekezik a növény a sérülésen keresztül bejutó mikróbák ellen, de közben megbarnul. Ezzel egyetlen probléma akad, a barna almát már a kutya sem veszi meg, így évente jelentős mennyiségű almát egyszerűen kidobunk, mert ugyebár a fogyasztók fehéret szeretnének, senki sem vesz pénzért csökkent minőségű almát. Ezen elég könnyű segíteni, az alma barnulását okozó polifenol oxidázt kódoló gén ismert, egy egyszerű eljárással a genomba juttatható egy új gén, ami ennek a génnek egy szakaszáról termel kettősszálú RNSt a sejtben, ami csökkenti az almában eleve meglővő gén kifejeződését is, PPO hiányában pedig nem barnul meg az alma, tovább eladható, vagyis kevesebbet kell belőle kidobni, csökken az álelmiszerpazarlás, ezzel az almatermelés környezeti terhelése, nő a fenntarthatósága. Ezt géncsendesítésnek, vagy RNS inhibíciónak nevezik, teljesen általános jelenség az élővilágban. Mondhatni a tudományos oldala egyszerű, unalmas.

6 komment

Mire jó a GMO? 22. - A baktériumok

2015.02.10. 21:43 Sexcomb

Címkék: mikrobiológia molekuláris gasztronómia élet és tudomány gensebeszet gmo vita

prr01.jpgA baktériumfertőzések nem csak az ember egészségét veszélyeztetik, de bizony komoly gazdasági károkat is okoznak. Ennek az elhárítására általában valamilyen baktériumölő szerrel szokás permetezni a haszonnövényeket, aminél jobb lenne valamilyen környezetkímélőbb megoldást találni. A természetben a növények maguk is védekeznek a fertőzések ellen, ennek a folyamatnak az első lépése a mikróba felismerése. Ezek rendkívül sokfélék lehetnek, nyilván egy adott növényt fertőző baktérium az adott növényfaj immunrendszeréhez alkalmazkodott, így a növények és kórokozóik közti evolúciós versengés terméke számos különböző felismerőfehérje a növényekben és számos a felismerőfehérjéket kicselező trükk a baktériumokban. Viszont nyilván egy adott baktérium az ő gazdanövényének az immunrendszerét tudja kicselezni, egyáltalán nem alkalmazkodott más növények védekezőfehérjéihez.

A recept tehát egyszerű, ha keresünk egy növényi védekezőfehérjét, amely csak nagyon kevés növényben található meg, akkor jó eséllyel a többi növény kórokozói ezekhez nem alkalmazkodtak még, így ha bejuttatjuk egy másik növényfajba, azt megvédik a fertőzésektől. A mai cikk szerzői pontosan ezt tették, fogtak egy PRR EPR nevű fehérjét kódoló gént, amely csak a Káposztafélékben található meg eredetileg, majd a dohány és paradicsom genomba juttatták. Az így elkészült növénykéket növényi kórokozó baktériumokkal fertőzték, ennek az eredménye látható az első ábrán. Az a képen és grafikonon a P. syringae pv. syringae (Pss) B728a baktériummal, egy bab kórokozóval fertőzött dohánynövénykék, illetve a leveleik láthatóak, mellette a grafikonok a leveleken található baktériumsejtek számát mutatják logaritmikus skálán, elég jól látszik, hogy négy nap után a GM-dohánykákban századannyi baktérium található, mint a vad típusúakban. A b ábrán augyanez a kísérlet látható egy P. syringae pv. tabaci (Pta) 11528, nevű dohány kórokozóval, itt még szembetűnőbb a különbség, a bejuttatott baktériumokat felismerő fehérje láthatóan megvédte a növénykéket a fertőzéstől. A c ábrán az látható, hogy ha az Agrobacterium tumefaciens nevű baktériummal fertőzték a növénykéket, a keletkező tumorok csak negyedakkorára nőttek a GM-dohányon, mint a vad típusún.

4 komment

Fotoszintetizáló csigák - 2.

2015.02.08. 21:03 dolphin

Címkék: evolucio hgt

A napokban újra rivaldafénybe került egyik régi nagy kedvencünk, egy Elysia chlorotica nevű csigafaj, amely a kleptoplasztia egész figyelemreméltó jelenségének nemes és neves művelője.

Tömören összefoglalva, a csiga képes arra, hogy a táplálékául szolgáló algák kloroplasztiszait a bélepitéliumának sejtjeibe felvegye, és azok ott továbbra is működőképesek lesznek, kvázi ingyen energiával ellátva a "bezöldült" csigát. Sőt, ezek mellett a csigák a genomjukban számos olyan gént tartalmaznak, amelyek a plasztiszok fenntartásához szükségesek és minden jel szerint a táplálék algafaj genomjából jutottak át horizontális géntranszfer (HGT) során (ami igazán ritka és különleges jelenség a filogenetikai fa ezen ágai között).

Mindez azonban már egy ideje tudott volt, s bár ez nem derül ki a mostani sajtóközleményekből, ami miatt most ismét a hírekbe került ez a természetesen génmódosított organizmus, az az, hogy az utóbbi időben elég vitatottá vált a korábban tényként kezelt HGT jelenség.

Szólj hozzá!

A GMO veszélyei 3. - Független hatásvizsgálatok

2015.02.08. 20:39 Sexcomb

Címkék: élet és tudomány génexpresszió gensebeszet gmo vita

osszefoglalo01.jpgKorábban a GENERA adatbázis kapcsán már pedzegettük, hogy mennyi közlemény létezik, amelyek génmódosított szervezetek hatásaival foglalkoznak, de nemrég megjelent egy rövidke összefoglaló a kérdésről, úgyhogy újra visszatérnék rá.

A szerző nem lacafacázott, végigböngészte a teljes szakirodalmat 1994 -től napjainkig és kiválogatta azokat a közleményeket, amelyek elsődleges közlemények, referált folyóiratokból, kísérleti eredményeket közölnek és a génmódosított élőlények hatásaival foglalkoznak. Ebből a gyűjteményből így kimaradtak az összefoglaló közlemények, a vélemények, válaszok a szerkesztőknek, stb. vagyis minden ahol nem kísérletesen vizsgálták a GMOk hatásait. Így a bármilyen módon génmódosított élőlényekkel foglalkozó >32000 közleményből összesen 698 ment át a szűrőn, ez is szédületesen nagy szám (akinek kedve támad, végignézheti egyesével is a közleményeket). Nem meglepő módon ezen közlemények kevesebb, mint 5% -ában véltek látni bármilyen negatív hatást.

Ezek után arra volt kíváncsi a szerző, hogy ezeknek a közleményeknek mekkora hányadában található valamilyen "conflict of interest (COI)", vagyis olyan körülmény, amely esetleg elhomályosíthatja a tisztánlátását, például ha a vizsgálatokat végző kutató mellékállásban a Monsanto alkalmazottja, vagy a laborja teljes költségvetését a Biotermesztők Szövetsége állja. Az eredmény látható a táblázatban, az első oszlop a témakör, a második az erről megjelent közlemények száma, a harmadik a COI nélküli közlemények aránya ezek közül, a negyedik azon közleményeknek az aránya, amelyeket független kutatók végeztek ugyan, de nem nyilatkoztak arról, ki pénzelte a kutatást, az utolsó oszlop pedig a COI -val rendelkező közlemények arányát mutatja. Az eredmény nem meglepő, a GMO -kat bevizsgáló közlemények több mint fele teljesen független kutatók munkája, alig negyede esetében áll csak fönn valamilyen függő viszony, nyilván ebből nem lehet tudni, hogy milyen irányban, valakinek az is elhomályosíthatja az éleslátását, ha biotermékeket vásárol.

Magyarul a GMOk biztonsága egy messze túlkutatott terület, a vizsgálatokat nagyrészt független műhelyekben végezték, egészen egyértelmű eredménnyel: Biztonságosak.


Sanchez, M.A., 2015. Conflict of interests and evidence base for GM crops food/feed safety research. Nat Biotech 33, 135–137. doi:10.1038/nbt.3133

14 komment

Mire jó a GMO? 21. - A foszfor

2015.02.08. 20:36 Sexcomb

Címkék: élet és tudomány gensebeszet gmo vita

foszfit01.jpgA mezőgazdaság egyik alapjai a talajba juttatott foszfátionok PO43-, amely a növények által könnyedén fölvehető, ebből fedezik a foszforigényüket. Azonban a foszfát jelenleg nem-megújuló nyersanyag, azaz a magas foszfáttartalmú kőzeteket bányákból hozzák a felszínre, amikor elfogy a foszfát, kimerül a bánya, új foszfátgazdag lelőelyet keresnek, ha találnak. A jelenlegi felhasználás mellett a foszfátkészletek néhány évtizedig tartanak ki, a cikkben 70-200 évet írnak, de a legkülönbözőbb becslések olvashatóak 50-300 év között. Mivel a készletek fogynak, a foszfát, ezáltal a mezőgazdasági termékek árai is emelkednek, a jövőben várhatóan még drágábban lehet majd hozzájutni. Mivel a foszfátion a növények számára egyedül hasznosítható foszforvegyület, jelenleg a művelt földek 67% -án a foszfor a termést legjobban befolyásoló tényező, vagyis a növekedést meghatározó tápanyag. Mivel a trágyával kiszórt foszfátot a talajlakó baktériumok hamar szerves foszforvegyületekké alakítják, így a földekre juttatott foszfátnak 20-30% -át hasznosítják ténylegesen a haszonnövények. A fölös foszfor a vizekbe jutva mérgező algák elszaporodását segíti, nagyban károsítja a vizek élővilágát.

Azonban nem a foszfát az egyetlen foszforvegyület, létezik egy foszfit nevű PO33- képletű ion is, amelyet sokkal kevesebb mikróba hasznosít, mint a foszfátot, jobban oldódik vízben, csak éppen a haszonnövényeink sem tudják fölvenni a talajból, így nem is alkalmas trágyázásra. No de mire találták ki a rekombináns DNS technológiát?

4 komment

Balkáni csigák és regeneráció - Impakták VI.

2015.01.31. 22:43 dolphin

Címkék: rendszertan regeneráció csigák impakták fajképződés

Mi az a malakológia és miért foglalkozik vele valaki? Pótolható lesz-e egyszer a sérült emberi végtag? Mit árulnak el a csigák a fajképződésről és a szalamandrák a regenerációról? A januári Impaktákban Fehér Zoltán, a bécsi Természettudományi Múzeum múzeológusa osztja meg velünk expedíciós élményeit és Simon András, a Karolinska Intézet kutatója mesél a regeneráció-kutatásról.

1 komment